1 Képah náh, Yesu sõ̀ mɛ yɔ̃ sɔkɔ n kɔ n kɔ̃ Kalile gbɛ̃̀nyah sɔkɔ. Tɛ́ Nsyifunɔ yõ̀tãm-á sõ̀ mɛ n yah n kɔ̃ ǹ kònmɔ-ńsahlɛ Nsyude gbɛ̃̀nyah sɔkɔ sɛ̃́, képah ye à náh tɔ̃ sõ̀ mɛ ké tyɩ́ nɛ, pé kɔ kɔ̃ nɛ́npɔ́. 2 Tɛ́ Nsyifunɔ kènkã̀l sõ̀ syáh* 7.2 - Nsyifunɔ kènkã̀l sõ̀ syáh mɛ̀nɛ, pè sõ̀ ńkɛ̃́nɛ kè syah sèpĩ̀n kwǎrtɔ̃nɔ, ǹ tɛ́ nɛ n sɛ̃ kènkã̀l sõ̀. Képah sõ̀ pé dyɔlɛ n to n kõ pé yèvyãhrɩ pɩ́nɔ́lɛ gbɛ̃́nnɩ sɔkɔ, ànɛ̂ Liyel-á pè yohnɩ mɔ dùkù nɛ̂nɛ. Yah n tɛ Levitiki 23.34. sõ̀ mɛ de n tɛ. 3 Yesu yṹnpyé† 7.3 - Yesu yṹnpyé nónó tyɩ́-á n yo ásõ̂ sɔkɔ yɔ̀, túkù sõnɔ sɔkɔ, ǹ kèkùrkì núkú gbãm ye à n ye. Tɛ́ túkù sõnɔ sɔkɔ mó, ǹ kèkùrkì núkú gbãm náh à n ye. mɛ yo ǹ tyɩ́ nɛ ńkɛ̃́, à yal ásõ̂, à mó yuku Nsyude gbɛ̃̀nyah sɔkɔ, ǹ sõ̀ tɛ̃́pú tɔ kɔ̃ pè ǹ tyípɩ́nɔ́ wɛ. 4 Ńkɛ̃́ névi nɛ̂-à mɛ ké tyɩ́ nɛ no pé dùkù pɩ̃, tɛ̃̀ náh ǹ tyilɛ n pɩ sètĩ̀n sõ̀ sɔkɔ. Tɛ́ ǹmɔ-á tyi nónónɛ n pɩ yɔ̀, wǎh yɩ̃nɛ à sélɛ n pɩ n wilki n mɔ, no kɔ̃ pè à wɛ. 5 Ǹtɛ Yesu yṹnpyé ńtɛ̃ náh sõ̀ mɛ sɛ̃ ǹ yõ. 6 Képah sɔkɔ, Yesu mɛ nɛ ké gbĩ náh tɔ̃̌nɩ̀ sɛ péwɔ tyɩ́. Gbĩ́mɛgbĩ́-á se mɛ yɩ̃́nɛ́nɔ́lɛ pépi tyɩ́ tɛ́. 7 Kèkõyṍ névye náh fɛ̃ pépi dyɔ yɔ n pi. Ǹtɛ pǎh mɛ péwɔ wɔ dyɔlɛ n yɔ, páh sɔ̃́npɩ́lɛ kélɛ n yo n wah nɛ pé tyípɩ́nɩ̀ náh mɛ plɛ. 8 Pépi dɔkɔ n yuku kénɛ syáh sɔkɔ. Péwɔ tɛ̃̀ wɔ tyɩ́, ké gbĩ náh tɔ̃̌nɩ̀ sɛ. Képah-á, pé náh n kyɩ n pi. 9 Wǎh képah yo tɛ, à wũ Kalile sɔkɔ.

10 Tɛ́ ǹ yṹnpyé-á sɔkɔ tɛ syáh mɛ̀ sɔkɔ, ǹmɔ tɔ yuku nɛ́npɔ́ nyáh sõ. Tɛ́ à náh sõ̀ yɛ névye kɔ̃ pè à wɛ. À kè pɩ wɔ̃̀bɩ̀nsɔkɔnɔlɛ kannɛ. 11 Tɛ́ Nsyifunɔ yõ̀tãm mó mɛ ǹnɛ n yah n kɔ̃ syáh mɛ̀ sɔkɔ, tɛ́ mɛ n piki n yah nɛ, ńyãh se ǹnɛ nɩ? 12 Képah sɔkɔ, tɔ́wû mɛ̀ névye tyah Yesu tyɩ́lɛ n yãh tõ̀tõ̀. Pé túkù sõ̀ mɛ n yo nɛ nɛ́gbɩ́-á ǹnɛ, túkù mó mɛ n yo nɛ sɛ̃́ náh, ǹmɔ-á pyě n pilki névyelɛ ńkɛ̃́. 13 Ǹtɛ Nsyifunɔ yõ̀tãm tíkí sõ̀ mɛ pè tɛ̃. Kǎh pɩ sɛ̃́, pé sɔkɔ yɔ́ ńtɛ̃ náh tɛ̃ wɛ ǹ yõ wilki mɔ à yo Yesu tyɩ́ sɔkɔ.

14 Syáh mɛ̀ sõ̀ mɛ ké nɩyṍ sɔkɔ,‡ 7.14 - Syáh nɛ̂ tyɩ́-á n yo ásõ̂ sɔkɔ yɔ̀, sèpĩ̀n kwǎrtɔ̃nɔ ye sõ̀ kè n syah. tɛ́ Yesu dɔkɔ pɔ Liyel ní-ńsah gbô sɔkɔ, à pɔ kwɔ́nɔ́lɛ n pɩ. 15 Tɛ́ wǎh kwɔ́nɔ́ nɛ̂nɛ n pɩ, kè Nsyifunɔ yõ̀tãm gbã̀n du. Pè mɛ tyah n yo wɛ̃ tyɩ́ nɛ, dĩ́ mɛ̀ se wɛ ńyãh pnɛ̀nɔ́ mɛ̀ dùkùlɛ nɩ? Tɛ́ à náh se mó tɔ̃ kǎrn ǹgbɛ̃ pɩ. 16 Képah sɔkɔ, Yesu mɛ yo pé tyɩ́ nɛ ńkɛ̃́: «Máh kwɔ́nɔ́lɛ n pɩ tyi nónó yõ yɔ̀, ńmɔ náh sõ tɛ̃ sélɛ dɛ́, Liyel nɛ̂-à tɛkɩ mɔ ńnɛ, ǹmɔ ye n wɛ̃kɩ sélɛ. 17 Névi nɛ̂-à kè yah tɔkɔ nɛ pé Liyel dyɔ dyɔ tɛ̃̀nɛ n pɩ, tɛ̃̀ wɔ ye kɩ fɛ̃ ké gbɩ pɩ̃, Liyel-à kɩ nɛ̂ wɛ̃kɩ ńnɛ sélɛ, képah náh pɩ, ń yah yĩ́ĩ́ kwɔ́nɔ́-à kɩ nɛ mé n pɩ. 18 Névi nɛ̂-à ǹ yah yĩ́ĩ́ tyilɛ n yo, ǹ gblɔ̌y yĩn gbílkí-ńsah ye à n yah n kɔ̃. Ǹtɛ névi nɛ̂-à mɛ ké tyɩ́ nɛ pé tyi pól pɩ, pé tṍ-ò yĩn mó gbilki, nɛ́gbɩ́ ye tɛ̃̀nɛ. Pílkí-ńsah náh mɛ tɛ̃̀ tyɩ́ póllɛ. 19 Moyisi náh Liyel tyi kõ̀nsàhnɔ́lɛ yé kɔ̃ di? Ǹtɛ yé sɔkɔ yɔ́ ńtɛ̃ náh se mɛ n kɔ ké wɛ̃̀kɩ̀ yõ nɩ? Sɔ̃́ pɩ tɛ́ yé n yah n kɔ̃ ńmɔ kònmɔ-ńsahlɛ wɛ́?»§ 7.19 - Yáh wɛ Yesu képahlɛ n yo, kè mɛ yónɔ́lɛ Moyisi tyi kõ̀nsàhnɔ́ sɔkɔ nɛ ńkɛ̃́: «Káh nɛ́kókè mɔ.» Yah n tɛ Yálnɔ́ sɛ́bɛ́y 20.13, ànɛ̂ Nsyɔ̃ 5.18. 20 Képah tɛ̃̀nɛ, tɔ́wû à syah nɛ sétõ-á mɛ ǹ sɔkɔ, à kɔ̃ à képahlɛ n yo, nòtɛ nɛ̂ se nɛ páh ǹnɛ n ko n mɔ nɩ? 21 Yesu mɛ tɔ̃ yo pé tyɩ́ nɛ: «Tyi núkú yɔ́ ó* 7.21 - Yah n tɛ Nsyɔ̃ 5.1-16. náh mé pɩ, tɛ́ yé pól gbã̀n du yɔ̀ di? 22 Moyisi náh mɔ yélɛ kõ̀kè kõ̀nɔ́ sɔkɔ di? Ǹtɛ ǹmɔ ńtɛ̃ náh tyah ké gbennɛ dò, ǹ náh tãn ye tyah kélɛ. Tɛ́ yé náh mɛ píyĩ́lɛ n kõ mɩ mɩ yòh sõlɛ di?† 7.22 - Liyel lésõ yégbékè kwrɔ mɔ Abrahmɩnɛ tɛ́ yo ǹ tyɩ́ nɛ, pè dĩ́npì póllɛ n kõ pé dúbínɔ́ sèpĩ̀n kwǎrtɔ̃-ò sõnɔ́lɛ. Képah-á kɩ pɩ yégbékè kwrɔ́nmɔnɔ mɛ̀ pɔ́kɔ́nmɔnɔlɛ. Képah ye, lésõ-à sɔ̃́ pɔ yɩ̃nɛ mɩ mɩ yòh sõlɛ, Nsyifunɔ kélɛ n pɩ. Yah n tɛ Yenɛsɩ 17.10-12. 23 Ǹtɛ yépi-à kõ̀kèlɛ n kõ mɩ mɩ yòh sõlɛ, nɛ yé káh pɔ Moyisi tyi kõ̀nsàhnɔ́ dêl pɩ, sɔ̃́ pɩ tɛ́ ńmɔ-á névi yõ̀tàhsyi pól dɛ mɔ mɩ mɩ yòh sõlɛ, yé ń dyɔlɛ n yɔ wɛ́? 24 Yé káh tyilɛ n wah à yɩ̃nɛ yɩ̃́ yáhnɔ́lɛ. Yé sélɛ n wah gbɩ wɛ̃̀kɩ̀ yõ.»

25 Képah sɔkɔ, Yerusalɛmɩ tãn túkù sõ̀ mɛ n yo nɛ ńkɛ̃́, dĩ́ nɛ̂-á sõ̀ pè n yah n kɔ̃ nɛ pé ko mɔ, ǹmɔ kó yɔ̀ nɩ? 26 Ǹtɛ pè yah à n wɛkɩ tɔ́wû nɩyṍ, tɛ́ pè náh mɛ n vi n mɔ ǹ tyɩ́ lɛ́! Yõ̀tãm se kɩ pyě mɛ kè fɛ̃ syi nɛ, ǹmɔ-á Liyel nɛy yáhntɔkɔnɔlɛ nɩ? 27 Tɛ́ Liyel nɛy yáhntɔkɔnɔ-à sõ nɛ̂nɛ pɔ, névi náh ǹ wìl-ǹsah pɩ̃ n pi, ǹtɛ pépi-á dĩ́ mɛ̀ wìl-ǹsah pɩ̃ dò.

28 Képah ye, Yesu-á mɛ névyelɛ n kwɔ Liyel ní-ńsah gbô sɔkɔ, à yo pé tyɩ́ yĩ́npɔ̃́ ǹgbɛ̃nɛ nɛ: «Yé ńnɛ n pnɛ, tɛ́ ń wìl-ǹsah pɩ̃ yé yo kɛ̀? Ǹtɛ ńmɔ náh pɔ ń gblɔ̌y yõ sɛ̃́ dɛ́! Liyel nɛ̂-á tɛkɩ mɔ ńmɔlɛ, à mɛ gbɩ ó ǹ tɔ̂ɔ́, ǹmɔ nɛ̂-á yé náh ǹnɛ n pnɛ. 29 Ǹtɛ ńmɔ wɔ wil ǹ tnɔ̂. Mé ǹnɛ n pnɛ, ànɛ̂ ǹmɔ ye tɛkɩ mɔ ńnɛ.» 30 Képah tɛ̃̀ sɔkɔ, pè tyah Yesu tɛ̃́-ńsahlɛ n yah n kɔ̃. Tɛ́ kǎh pɩ ǹ gbĩ náh tɔ̃̌nɩ̀ sõ̀ mɛ sɛ sɛ̃́, ǹnɩ̂ yɔ́ ńtɛ̃ náh tɛ̃ wɛ gbõ̀ tũ ǹ tyɩ́. 31 Ǹtɛ tɔ́wû mɛ̀ sɔkɔ névye náhnáh sõ̀ mɛ sɛ̃ ǹ yõ, tɛ́ mɛ n yo nɛ, tɛ́ Liyel nɛy yáhntɔkɔnɔ-à sõ nɛ̂nɛ pɔ, à se kɩ pɔ gbǐl tyi pɩ kɩ kal dĩ́ mɛ̀ tyɩ́lɛ yɔ̀ nɩ?

32 Tɛ́ tɔ́wû-á sõ̀ mɛ tyi nónónɛ n yãh tõ̀tõ̀ Yesu tyɩ́ sɔkɔ, sè pɔ wɛ de Farisi wɛ̃̀kɩ̀ kɔ́pú níkí sɔkɔ. Képah sɔkɔ, pépi ànɛ̂ sárká syínwìlkìpu yõ̀tãm mɛ Liyel ní-ńsah gbô syɩ́kɩ́pú tɛkɩ mɔ nɛ, pè kyɩ Yesu tɛ̃. 33 Pǎh pɔ, Yesu mɛ nɛ: «Ńmɔ kɩ mɛ yélɛ kɩ wrɔ́ kwéy ó pɩ ńtɔ̃,‡ 7.33 - Wɛy mɛ̀ yóntɛnɔ náh, Yesu ńwɔ̃́lɔ́ kénúkò kénkɔ̃ pɩ, tɛ́ pè à syɩ dahnɩ yõ, à à ko mɔ. tɛ́ kɩ sɔkɔ ń tɛ́kɩ́nmɔ-ò tnɔ̂. 34 Ńmɔ-á kɩ n mɛ n pi ńyãh sɔkɔ, yépi náh fɛ̃ n kyɩ nɛ́npɔ́. Képah ye, yé kɩ ń yah kɔ̃ tɛ́ yé náh ń wɛ n pi.» 35 Wǎh yo sɛ̃́, Nsyifunɔ núkú tyah n yo wɛ̃ tyɩ́ nɛ, ńyãh se ǹmɔ kɩ n yuku n pi, tɛ́ pépi kɩ à yah kwlɔ nɩ? Ńkɛ̃́ pé no Nsyifunɔ nónó-á mɛ karkɩ tɛ̃ tɛ̃ kɔ̃ nɛ́káhbɩ́ wrɔ́, pépi tyɩ́ se pyě à kɩ yuku, kɩ kyɩ nɛ́káhbɩ́lɛ n kwɔ nɩ? 36 Ńkɛ̃́ wɛlɔ nónó-á à yo yɔ̀ nɛ ńkɛ̃́: «Ńmɔ-á kɩ n mɛ n pi ńyãh sɔkɔ, yépi náh fɛ̃ n kyɩ nɛ́npɔ́, képah ye, yé kɩ ń yah kɔ̃, tɛ́ yé náh ń wɛ n pi.» Sépi kɔ́r se nɛ̂nɛ nɩ?

37 Syáh gbĩ̀yĩ̀kì tɛ́y sõlɛ, nɛ̂-á pɩ ké gbĩ̀yĩ̀kì ǹgbɛ̃nɛ, Yesu yuku yĩn tɔ́wû sɔkɔ, tɛ́ yo yĩ́npɔ̃́ ǹgbɛ̃nɛ nɛ: «Níkì-à mɛ nɛ̂ tɛ̃, tɛ̃̀ pɔ ńmɔ tyɩ́, à pɔ wɔ.§ 7.37 - Syáh mɛ̀ sɔkɔ, pè sõ̀ ńkɛ̃́nɛ pé dyɔlɛ n to n kõ ni tyɩ́lɛ, Liyel-á lésõ nɛ̂nɛ pélɛ n kɔ̃ gbɛ̃́nnɩ sɔkɔ. Képah ye Yesu kɔ̃ à nɛ níkì-à nɛ̂ tɛ̃, tɛ̃̀ pɔ wɔ péwɔ tyɩ́. 38 Névi nɛ̂-à sɛ̃ ńmɔ yõ, min yrɛy kɩ n fwo n wil tɛ̃̀ sɔkɔ, sɔ̃́-á Liyel wɛy sɛ́bɛ́y yo kélɛ.» 39 Liyel Mirki nɛ̂-á sõ̀ Yesu yõ sɛ̃́pú kɩ pɔ n wɛ n pi, képah tyɩ́ ye sõ̀ Yesu n yo. Tɛ́ légbĩ́nɛ, Yesu náh tɔ̃̌nɩ̀ sõ̀ mɛ dɔkɔ ǹ tɔ̃́rɩ́ yõ, képah ye Liyel náh tɔ̃̌nɩ̀ sõ̀ mɛ ǹ Mirkilɛ pè kɔ̃.

40 Tɔ́wû-á Yesu wɛy mɛ̀ noh tɛ, túkù tyah n yo nɛ ńkɛ̃́, Liyel tɛ̃ntõ̀ syínyo-ò* 7.40 - Yah n tɛ Nsyɔ̃ 1.21 ; 6.14. nɛ̂-á pé syɩkɩ tɛ̃, ǹmɔ-á dĩ́ mɛ̀nɛ tɔ́tɔ́. 41 Túkù mó nɛ, Liyel-á nɛ̂ yah tɔkɔ, ǹmɔ-á. Tɛ́ túkù tɛ̃̀ wɔ mó nɛ, Liyel nɛy yáhntɔkɔnɔ† 7.41 - Yah n tɛ Krista tyɩ́ yah yónɔ́ sɔkɔ. Kè kɩ wɛ wɛlɔ yah yónɔ́ sɔkɔ. se kɩ fɛ̃ wil Kalile gbɛ̃̀nyah sɔkɔ nɩ? 42 Kè kó mɛ yónɔ́lɛ Liyel wɛy sɛ́bɛ́y sɔkɔ nɛ ńkɛ̃́, wǎh kɩ pɩ yõ̀tɛ̃̀ dĩ́ Davidi pétóbé sɔkɔ yɔ́lɛ, tɛ́ kɩ n dubi n pi Betlɛmɩ kwil,‡ 7.42 - Yah n tɛ Mise 5.1. képah nɛ̂ sɔkɔ-á Davidi dubi di? 43 Képah sɔkɔ, névye sõnɔ pɩ sé tyɩ́ tyɩ́lɛ Yesu tyɩ́ sɔkɔ. 44 Túkù sõ̀ mɛ n yah n kɔ̃ ǹ tɛ̃́-ńsahlɛ, ǹtɛ ǹnɩ̂ yɔ́ ńtɛ̃ náh tɛ̃ wɛ gbõ̀ tũ ǹ tyɩ́.

45 Képah sɔkɔ, Liyel ní-ńsah gbô syɩ́kɩ́pú pé syɩ sɔkɔ sárká syínwìlkìpu yõ̀tãm ànɛ̂ Farisi wɛ̃̀kɩ̀ kɔ́pú tnɔ̂. Pèpi mɛ pè piki yah nɛ, sɔ̃́ se pɩ tɛ́ pè náh Yesu tɛ̃ pɔ nɩ? 46 Pè mɛ pè syah nɛ, dĩ́ mɛ̀ wɛy kénkɔ̃ náh mɛ póllɛ. 47 Képah tɛ̃̀nɛ, Farisi wɛ̃̀kɩ̀ kɔ́pú nɛ, è, pè se pyě yɛ à kɔ̃ à pé tɔ yõ yɩkɩ nɩ? 48 Pè se yõ̀tɛ̃̀ yɔ́, képah náh pɩ, Farisi wɛ̃̀kɩ̀ kɔ́-ò yɔ́ wɛ yah à sɛ̃ Yesu yõ nɩ? 49 Tɛ́ kàh tɔ́wû mɛ̀ névye tɛ̃ wɔ lésyi, pè náh Moyisi tyi kõ̀nsàhnɔ́lɛ n pnɛ dò. Pé pól tyɩ́-á yɩkɩ.

50 Tɛ́ Farisi wɛ̃̀kɩ̀ kɔ́pú nɔ́pi sɔkɔ yɔ́ sõ̀ mɛ pè n ye Nikodɛmɩnɛ, nɛ̂-á kyɩ wil yah Yesu tyɩ́ sõ yɔ́lɛ.§ 7.50 - Yah n tɛ Nsyɔ̃ 3.1-21. Ǹmɔ mɛ yo pé no tyɩ́ nɛ: 51 «À yɩ̃nɛ ápi tyi kõ̀nsàhnɔ́lɛ, á se yɩ̃nɛ à lékàhlɛ névi kɔ̃, nɛ́ á náh ǹ vyãh wɛy noh, tɛ́ pɩ̃ tyi nónó-á à pɩ?» 52 Képah sɔkɔ, pé no à syah nɛ, è, Kalile gbɛ̃̀nyah nɛy se ǹ tɔlɛ tɛ́ à n wɛkɩ sɛ̃́ nɩ? Ńkɛ̃́, à Liyel wɛy sɛ́bɛ́y tɔkɔ n sohlɩ n yah, wǎh kɩ kè wɛ nɛ, Liyel tɛ̃ntõ̀ syínyo-ò yɔ́ ńtɛ̃ náh n wil Kalile gbɛ̃̀nyah sɔkɔ.

53 [Képah náh, pé pól karkɩ sɔkɔ pé fnɛ́ sɔkɔ.