15
Batɔnkpe Bamǝ Ku Beninǝ Ákpe Disi Lǝ Yerusalem.
Lǝ lefe nǝ Paulo ku Barnaba lɛkɛ lǝ Antiokiaa, betidi bǝtsyuǝ ba ditsyi Yudea ǝbǝ mfó nya bákate bafokanɔfɔ bamǝ asa nnya ni bǝnkǝ, “Lǝ bánla fǝ lelo fe kase Moses eto lekpa letee, embunyǝ bofo.” Paulo ku Barnaba ku betidi bamfo ǝnǝ ditiki nǝmfo ɛklɛ. Lǝ nyamfo esoo, bǝtǝ bǝnkǝ bafokanɔfɔ eto bǝtsyuǝ tǝkǝko Paulo ku Barnaba lǝ besu Yerusalem lǝ mǝ ku batɔnkpe bamǝ ku bafokanɔfɔ eto beninǝ ba nkpe lǝ mfó lǝ balɛ lelolala eto etiki nyamfo babe. Nyaso se bafokanɔfɔ eto ditsyukpa nǝmǝ dítsyǝ mǝ kusu bálosǝǝ, bédu bésu Foinike ku Samaria eto kǝmǝ nya bésu bǝnyǝ bafokanɔfɔ ba nkpe mfó. Bátɛyi mǝ bǝ mɔmɔɔ, mba lenni Yudafɔ tsya éfi mǝ ǝsuǝ bǝtǝ Onanto, nnya ni bǝnkǝ mǝ tsya áfo bánɔ. Ditiki nǝmfo ákpe mǝmblɛ disuǝyuǝ tinti. Nya se bésu bédufǝ Yerusalem, mǝ beninǝ bamǝ ku bafokanɔfɔ ku batɔnkpe bamǝ áfo mǝ kukɔnɔ. Nya Paulo ku Barnaba dífi mǝ kusu ko bésu eto amaniǝ bábɔ mǝ ku asa nnya kenke Onanto díyifo ɔ́yɛ lǝ mǝ ǝsuǝ.
Fɛɛ Farisifɔ ba díkafo Ditiki Sɛɛ nǝmǝ eto ditsyukpa eto bǝtsyuǝ átaka bǝńyǝ lǝ mǝ nti bátɛyi bǝnkǝ, “Ele be bayimi ba lenni Yudafɔ tsya la lelo nya lǝ beyifo lǝ Moses eto kɔfi ǝsuǝ.”
Nyaso mǝ beninǝ ku batɔnkpe bamǝ átsya fe ditsyukpa nya bédufǝ lǝ ditiki nǝmfo ǝsuǝ. Nya lǝ katsyakɔ kamfóo, lǝ lefe nǝ bákalɛ etiki nyamǝ bábe ɛklɛɛ, Petro átaka úńyǝ nya ɔ́tɛyi mǝ nkǝ, “Bayimi, mi kosate yi biǝ Onanto dílǝkǝ mɛ taa kɔ utsyiko mi nti nkǝ ntɛyi betidi ba lenni Yudafɔ tsya Ditiki Sɛɛ nǝmfo lǝ mǝ tsya lǝ bafo banɔ. Nya Onanto wǝ nyi betidi eto utu kǝmiǝǝ, ǝlǝkǝ óte nkǝ ófo mǝ nya útǝ mǝ wǝ Lɛwɔnɔ Kɛnkɛ fe kase úfi útǝ bo tsya. Wánkpe kabakǝfǝ lǝ bonko mǝ nti, nyaso ófo mǝ lǝ bofokanɔ ǝsuǝ. Nya úfi mǝ abua ɔ́tsyǝ mǝ fe bo ke. 10 Nya mɔmɔɔ, beso biato Onanto kabe mmǝ? Bo ku bo banamǝ mámfo bikǝ bia nkpe kalende butsyi! Beso bɔnlɛ mi bufi ketsyisǝ bafokanɔfɔ mfo? 11 Owo lo! Nnya ni bǝ bófo bɔ́nɔ boǝ kase Onanto dínyǝ bo kaminsǝ nya ófo bo lǝ nkpǝ ɛyɛ lǝ Bonamute Yesu eto lefonǝ ǝsuǝǝ, woofo mǝ tsya fe kase mǝǝtsya léfo bánɔ.”
12 Lǝ nyasoo, mǝmblɛ kenke ésinkli báyɛ etiki budi nya bǝsiǝ bétsyue ato lǝ nnya Barnaba ku Paulo lɛtɛyi bǝnkǝ, Onanto áyɛ lǝ mǝ ǝsuǝ úyifo ayanisa kpǝ itǝ mba lenni Yudafɔ. 13 Lefe nǝ bákalosǝǝ, Yakobo tsya átaka úńyǝ ɔ́tɛyi nkǝ, “Bayimi, bitsyue ato lǝ bɔnɔ. 14 Simon Petro éboklomasǝ bo ibǝ efe ditutɛ, lǝ kase Onanto dílǝkǝ wǝ lelabi óte betidi ba lenni Yudafɔ nya úlǝkǝ bǝtsyuǝ útsyiko lǝ mǝ nti nkǝ bafiani wǝ bale. 15 Nya ditiki nǝ wǝ bǝnyɛlǝkǝtidi lɛtɛyi bǝtsyǝ ǝbǝ ítǝ fe kase bawɔni bǝ Bonamute átɛyi nkǝ,
16 ‘Lǝ nyamfo eto kamaa, muusinkli mbǝ
nya muusinkli nto Oka David eto sekakedikɔ.
Nya muusinkli nto asa nnya lébia mfó
bǝ lǝ isinkli ɛlɔ itsyǝ kukɔnɔ.
17 Itǝ bǝ betidi ba díbu,
ku mba lenni Yudafɔ kenke ba mínkpadi minkǝ bedi mɔ betidi
ebubǝ mɔ ɔflɔ.
Nko ini nɛ bǝ Bonamute éyifo lǝ lesa saa nǝ ɔ́tɛyi útsyǝ ǝsuǝ.
18 Onanto lɛtɛyi ditiki nǝmfo betidi léte taa kɔ ke.’
19 “Nyaso mɔ, Yakobo, nlɛ mi bɔtɛyi minkǝ betidi ba lenni Yudafɔ mfo nya béfi mǝ ǝsuǝ bǝtǝ Onantoo, yanle bǝ ibǝ bǝ buti mǝ kusu lǝ asa nyamfo ǝsuǝ. 20 Bomu bitǝ lǝ bɔwɔni mǝ kukue buǝ bayɛ asa nnya beefi kǝtǝ bǝfiǝ kedi nnya lǝǝtǝ baanansǝ ǝsuǝ budi ku sɛsɔnɔdi ku bebuki ba báwaninsǝ simuǝ bálo ku kɔtɔ eto budi. 21 Itsyi taa kɔɔ, asa nnya Moses lɛwɔni utsyǝǝ, baakla nnya nya baatɛyi nnya lǝ Yudafɔ eto katsyakɔ lǝ Ɔnwɛditsyǝyi saa lǝ umǝ saa.”
Báwɔni Kukue Bǝtǝ Bafokanɔfɔ Ba Lenni Yudafɔ.
22 Nya batɔnkpe ku beninǝ ku bafokanɔfɔ kenke eto ditsyukpa lɛtɔnɔ bǝlǝkǝ betidi bǝtsyuǝ bǝ bǝtǝkǝko Paulo ku Barnaba besu Antiokia. Betidi inuǝ ba bǝlǝkǝ eyifo bafokanɔfɔ eto beninǝ. Mǝ ni Yuda wǝ bensi baakpo tsya bǝ Barsaba ku Sila.
23 Nya kukue ko bálɛ bésuko eto etiki nnya nkpe lǝ ko ǝsuǝ ni nkǝ,
Bo, batɔnkpe ku beninǝ ba ni mi bayimi ba nkpe lǝ Yerusalem, boǝ boǝsiǝsǝ mi, bo bayimi ba lenni Yudafɔ mba nkpe lǝ Antiokia ku Siria ku Kilikia.
24 Bɔ́nɔ boǝ bo mfo eto bafokanɔfɔ eto bǝtsyuǝ ǝbǝ mfó bǝbǝ bǝnǝ etiki ǝtsyuǝ ku mi itsyi lǝ bo Yudafɔ eto lelolala eto lekpa ǝsuǝ. Nyaa, inni bo létsyese mǝ bǝ bǝbǝ batɛyi mi etiki nyamfo eto okle. 25-26 Nyamfo eso se bókpe disi bǝtsyuǝǝ, bɔlɛ beninǝ inuǝ lǝ bo nti botsyese ku bo bayimi lala Barnaba ku Paul ba díkefi mǝ nkpǝ bǝtǝ fǝ keditǝtǝ itǝ Bonamute Yesu Kristo bǝ lǝ bǝbǝ mi ɔflɔ. 27 Yuda ku Sila tsya ebɔtɛyi mi asa nnya bɔ́wɔni bokpe mfo. 28 Itsyise iyifo Lɛwɔnɔ Kɛnkɛ eto lelabi ku bo lele tsya boǝnkǝ yanle bǝ ibǝ bǝ bufi Yudafɔ eto afi buyifo bitsyikǝ butsyisǝ mi enso asa nyamfo. 29 Bɛni asa nnya béfi bǝtǝ bǝfiǝ kedi ku kɔtɔ budi ku bebuki ba báwaninsǝ simuǝ bálo eto budi ku sɛsɔnɔdi. Lǝ biɔlɛ mi ǝsuǝ mǝǝ, lesa saa ebuyuǝ ko mi.
Bisiǝ kukɔnɔ.
30 Nyaso batɔnyɛ bamfo áma kusu bésu Antiokia. Nya se bésu bédufǝǝ, bákpadi bafokanɔfɔ bamǝ kenke bǝbǝ bátsya. Nya béfi kukue ko bétsyiko Yerusalem mfó bǝtǝ mǝ. 31 Nya mba kenke lɛkɛ mfo ǝnyǝ disuǝyuǝ ku nkɛale itsyi lǝ etiki nnya bákla lǝ kukue komǝ ǝso.
32 Nya se Yuda ku Sila díyifo Onanto eto bǝnyɛlǝkǝtidi esoo, bǝlǝkǝ asa kasɔ báte mǝ, bálɛ mǝ kɔlɛ, nya bákpe mǝ nkɛale. 33 Nya se bǝsiǝ mfó eyi asianii, bafokanɔfɔ bamǝ ǝtǝ mǝ kusu bǝ besinkli besu Yerusalem lǝ diyuǝ ǝsuǝ. 34 Fɛɛ Sila nkǝ wuusiǝ mǝ lǝ ɔflɔ mfó. 35 Nya Paulo ku Barnaba dísiǝ lǝ Antiokia mfó nya mǝ ku babamba kpǝ ákɛ mfo bákate mǝ asa kedi mǝ etiki utsyi lǝ Bonamute ǝsuǝ.
Paulo Ku Barnaba Ésie Bǝtsyuǝ Esu Nti.
36 Lǝ eyi ǝtsyuǝ kamaa, Paulo átɛyi Barnaba nkǝ, “Tǝ lǝ busi busu bobe bo bayimi ba nkpe lǝ kǝmǝ ka kenke búkesu budi Ditiki Sɛɛ nǝmfó ku nka bɔ́yɛ bófe lǝ bobe kase banlɛnko.” 37 Barnaba átɔnɔ nya óla nkǝ lǝ okpa Yohanes nwǝ tsya besi baakpo Marko ɔyɛnko. 38 Fɛɛ Paulo mántɔnɔko wǝ kulaa! Itsyise lefe nǝ mǝ ku wǝ dísu Pamfiliaa, Marko Yohanes ésikli lǝ mǝ kama údu, nya wǝnsiǝ bálosǝ mǝ keyifo. 39 Nyaso Marko Yohanes eto etiki nyamfo ǝbǝ ékpe mǝ inuǝ bamǝ kǝnǝ ɛklɛ, itǝ bǝ bésense lǝ bǝtsyuǝ. Barnaba ákpa Marko ɔ́yɛnko nya béfi ɔklɔ bésu Kipro. 40 Nya Paulo lékpa Sila ɔ́yɛnko, nya bafokanɔfɔ ba nkpe mfó dífi mǝ bákpe lǝ Onanto eto ani fɛ bédu. 41 Nya báyɛ lǝ Siria ku Kilikia nya bákpe bafokanɔfɔ eto etsyuka nnya kenke nkpe mfó nkɛale.