9
Saulo Áyani Ǝsuǝ Útǝ Yesu.
Le lefe nǝmfo kenke ǝsuǝǝ, Saulo áti kama Bonamute eto bafokanɔfɔ kekleke nkǝ lǝ olo mǝ. Nya úsu Yudafɔ eto Usumunyǝ Ninǝ Kenke ɔflɔ. Mfó úsu ɔ́tɔ nkǝ bǝtǝ wǝ ekue lǝ ufi ɔlɛ usuko Yudafɔ eto ntsyakɔ lǝ Damasko lǝ ɔkɛ ǝsuǝale umuǝ basani ku besio ba kenke díkafo Ditiki Sɛɛ eto kusu fɔfɔ komfo bánɔ lǝ okpa mǝ usuko Yerusalem.
Nya lefe nǝ Saulo díkanyi ɔfi Damasko ku wǝ nsusu bomfoo, dikunǝ diyǝnde ditsyuǝ ko dítsyi kato lékpo wǝ lǝ ǝsuǝ. Údu ɔ́nɔ nya ɔ́nɔ ɔkɔɛ utsyuǝ nlɛ wǝ bɔtɛyi nkǝ, “Saulo, Saulo, beso fanlɛ mɛ bɔkpɔnko kekleke nko?”
Nya Saulo lɛtɔ nkǝ, “Bonamute, fǝ owoe uni?”
Ɔkɔɛ ǝmǝ ǝtǝ mbuayɛ nkǝ, “Mɔ Yesu wǝ fanlɛ bɔkpɔnko kekleke uni. Mɔmɔɔ, taka lǝ esu umǝ ǝmǝ. Bɔɔtɛyi fǝ lesa nǝ ele bǝ yifo.”
Nya betidi bamǝ ku Saulo nyɛ lǝ kusu bantɔ mfó léle bǝńyǝ, bánte lesa nǝ baatɛyi. Bánɔ nkomǝ eto etikididi, fɛɛ bǝnnyǝ kuutsyuǝ saa. Nya lefe nǝ Saulo létaka úńyǝ fɛ úminkli ǝnǝmii, wénsifo bunyǝ. Nya bálɛ wǝ lǝ kɔni bákpa wǝ bédufǝnko Damasko eto umǝ. Úsiǝ mfo eyi ǝtsyǝ wǝnńyǝ asa, wéndi lesa, wǝnnǝ kulesa.
10 Nya lǝ lefe nǝmfóo, okasebi wǝ léfo ɔ́nɔ ákɛ lǝ Damasko wǝ baakpo Ananias. Bonamute ǝlǝkǝ ǝsuǝ óte wǝ ókpadi wǝ ɔ́tɛyi nkǝ, “Ananias!”
Nya ɔ́tɔnɔ nkǝ, “Bonamute, nnyǝ mɔɔ!” 11 Nya Bonamute lɛtɛyi wǝ nkǝ, “Taka lǝ ayɛ lǝ kusu ko baakpo Kusutsyɔtsyɔ, nya lǝ esu Yuda eto diyo lǝ atɔ nwǝ baakpo Saulo wǝ ditsyi Tarso eto disi. Okpe mfo ɔlɛ ɔla boto. 12 Nya lǝ bulǝkǝkate bomǝ ǝsuǝǝ, únyǝ osani utsyuǝ wǝ baakpo Ananias wǝ díbǝ úfi ani útǝkǝ wǝ lǝ disi itǝ bǝ usinkli nyǝ asa.”
13 Mfo nya Ananias dílǝkǝ kɛnyɛ ɔ́tɛyi nkǝ, “Bonamute, mbɔnɔ sesiasesia bulǝ bo eto okle utidi ǝmfo nlɛ bafokanɔfɔ bokpe lǝ Yerusalem! 14 Nya míkanɔ tsya bǝ ófo ǝsuǝale eto ekue utsyiko lǝ besumunyǝ ninǝ ɔflɔ nkǝ ubǝ umuǝ bafokanɔfɔ kenke lǝ Damasko!”
15 Fɛɛ Bonamute átɛyi wǝ nkǝ, “Su lǝ esu eyifo lesa nǝ míntɛyi fǝ. Nnya ni bǝ mbulǝkǝ utidi ǝmfo miǝ lǝ udi mɔ ɔyɛkpa wǝ luufi Ditiki Sɛɛ nǝmǝ usuko mba lenni Israelfɔ ku baka ku Israelfɔ kenke lǝ bate mɛ. 16 Mɔ kosate ebote wǝ kase sɔ̃ɔ̃ ele bǝ ɔyɛ udi ohiã lǝ mɔ disi.”
17 Nyaso Ananias ésu údufǝ diyo nǝ Saulo lɛkɛ, nya úfi wǝ ani útǝkǝ lǝ wǝ, nya ɔ́tɛyi wǝ nkǝ, “Mɔyimi Saulo, Bonamute Yesu wǝ dílǝkǝ wǝ ǝsuǝ óte fǝ lǝ kusuu, wǝ Yesu kosate ke ni futsyǝ létsyese mɛ fǝ ɔflɔ nkǝ lǝ esinkli ǝnyǝ asa nnya lǝ Lɛwɔnɔ Kɛnkɛ lǝ disiǝko fǝ.” 18 Lamfolamfoo, iyifo Saulo fe bufǝ bǝfǝ lesatsyuǝ nǝ nte fe akpɛ eto dikpǝ seka lǝ wǝ ǝnǝmi nya útsyiko asa bunyǝ. Nya se ótaka uńyǝǝ, béyifo wǝ ntuflǝsǝflǝsǝ eto lekpa lǝ Yesu eto diye ǝsuǝ. 19 Nya se údi lesa ólosǝǝ, usinkli údufǝ lǝ wǝ ǝsuǝ úmuǝ ale.
Saulo Ábe Dikiti Sɛ Nǝmǝ Letsya Lǝ Damasko.
Saulo ǝsiǝ lǝ bafokanɔfɔ ɔflɔ lǝ Damasko itǝ eyi asiani. 20 Lǝ lefe nǝmfo ǝsuǝǝ, údu úsu Yudafɔ eto ntsyakɔ úsu údi etiki úlǝkǝ óte nkǝ Yesu eyifo Onanto eto Ubi.
21 Iyifo mba kenke lɛnɔ wǝ ditiki nǝmfo yanii. Nya bátɔ mǝ ǝsuǝ bǝnkǝ, “Inni utidi ǝmfo létsya ófe úkalo Yesu eto mba ntǝkǝko wǝ lǝ Yerusalem lefe nǝ léfe mǝǝ? Nya inni bubǝ úbǝ nkǝ wǝǝbǝ umuǝ bafokanɔfɔ usuko besumunyǝ ninǝ ɔflɔ?” 22 Nya Saulo dísukosǝ wǝ etiki sɛtɔ ókpasɛ ɔ́tɛyi nkǝ sitinti ɔnlɛ bɔtɛyi. Yudafɔ ba lɛkɛ lǝ Damasko mfó eto kuutsyuǝ mámfo kulesa bɔtɛyi kǝńyǝ lǝ wǝ ǝsuǝ. Ókpasɛ mǝ nkǝ Yesu ni Nwǝ Onanto Lékpo Ɔhile Utsyǝ ǝmǝ. 23 Lǝ lefe kpǝ eto kamaa, Yudafɔ bamǝ átsya báse uyi bǝnkǝ boolo Saulo. 24 Fɛɛ bǝtsyuǝ ǝbǝ bátɛyi wǝ itsyi lǝ ketsyue kamǝ ǝsuǝ. Lǝ nyamfo esoo, bákase umǝ ǝmǝ eto mbɔsie ketsye ku kakɔmi itǝ kase buunyǝ wǝ balo eso. 25 Nyaso lǝ ketsye kanii, Saulo eto bayɛnkotsyuǝ éfi wǝ bákpe lǝ ditsyitsya kafo nya báyɛko wǝ ku ukuǝ lǝ dibiǝ nǝ nkpe lǝ ofati ǝsuǝ úbǝ kasɔ ɔ́bɔ údu lǝ umǝ ǝmǝ.
Saulo Ésu Údufǝ Yerusalem.
26 Se úsu údufǝ Yerusalem, óla nkǝ lǝ usu ɔkɔ ku bakasebi ba nkpe mfó. Fɛɛ bámfo bánnɔ bǝ uyifo okasebi eso mǝ tsya áte wǝ sikpi. 27 Nyaso Barnaba áwunsǝko wǝ ókpa wǝ úsuko batɔnkpe bamǝ ɔflɔ ɔ́teyi mǝ kase ótsyako Bonamute lǝ kusu, nya Bonamute dídi wǝ etiki. Usi ɔ́tɛyi mǝ kase Saulo dílǝkǝ ǝsuǝ óte údi etiki lǝ kpakpaakpe itsyi lǝ Yesu ǝsuǝ lǝ Damasko. 28 Lǝ nyasoo, báfo wǝ bákpe lǝ mǝ nti, ɔ́kɛ ku mǝ nya báyɛ bábé Ditiki Sɛɛ nǝmǝ letsya lǝ Yesu eto diye ǝsuǝ lǝ Yerusalem.
29 Nya kama údi etiki nya ókpe kǝnǝ ku Yudafɔ bǝtsyuǝ ba laatɛyi Sigriki, fɛɛ bábɛbɛ kusu bǝ lǝ balo wǝ. 30 Lefe nǝmfóo, se wǝ bayimi ba ni bafokanɔfɔ lɛnɔ nnya nkoo, bákpa Saulo bésuko Kaisarea nya bákpa wǝ bátsyese wǝ umǝ Tarso.
31 Lǝ lefe nǝmfóo, bafokanɔfɔ kenke ba lɛkɛ lǝ Yudea ku Galilea ku Samariaa, ála báwɔnɔ bǝsiǝ, sikpi eto bulǝ saa mensikɛ mǝ lǝ ǝsuǝ, nya bǝnyǝ sɛtɔsusu nya bǝsiǝ nkpǝ lǝ Bonamute eto kototsyuetsyue ǝsuǝ, nya béfi mǝ ǝsuǝ bákpe lǝ Lɛwɔnɔ Kɛnkɛ eto ǝsuǝale eto bɔwunsǝko ǝsuǝ.
Petro Ésu Lida Ku Yopa.
32 Petro áyɛ ótsyilama nlebe kpǝ óbe bafokanɔfɔ kenke. Nya úsu únyǝ bafokanɔfɔ ba nkpe lǝ umǝ wǝ baakpo Lida tsya. 33 Mfó úsu únyǝ osani utsyuǝ wǝ baakpo Ainea wǝ nlɛ bufi nlabe lǝ kalebe kani, ani ku akpa díkpǝ alɛ mfamfla sɔ̃ɔ̃. 34 Nya se Petro dínyǝ wǝǝ, ɔ́tɛyi wǝ nkǝ, “Ainea, Yesu Kristo átsya fǝ bufi! Taka ǝńyǝ lǝ ǝkǝnǝ fǝ belabeke!” Lamfolamfo Ainea átaka uńyǝ. 35 Nya se betidi ba kenke nkpe lǝ Lida ku Saron eto kǝmǝ dínyǝ bǝ Ainea átaka ɔlɛ bɔyɛ kafe mfóo, bátsyi bawuninsǝ béfi ǝsuǝ bǝtǝ Bonamute ǝmǝ.
36 Usio utsyuǝ wǝ léfo ɔ́nɔ akɛ lǝ Yopa wǝ baakpo Tabita nya lǝ Sigriki ǝsuǝ bǝ Dorkas eto kasɔ ni kafɛ. Úfi wǝ lefe kenke úyifo kasɛɛ kpǝ nya úyifo kafo ɛkpɛ útǝ bakombo. 37 Úbǝ ɔ́nɔ bufi nya úkpǝ. Se bǝflǝsǝ wǝ ntu bálosǝǝ, bésu bálɔ wǝ bákpo lǝ abanslo kato. 38 Lefe nǝmfó se bánɔ bǝ Petro ǝbǝ údufǝ Lida itsyise Lida mantsyo lǝ Yopa ɔflɔɔ, bafokanɔfɔ lǝ Yopa ákpe wǝ betidi inuǝ bǝ bakpa wǝ baboko Yopa akpa akpa.
39 Nyaso Petro ǝmuǝ ǝsuǝ nya útǝkǝko mǝ besu kaka balabesǝ wǝ kato. Nya bakɔbǝsiǝ ba nkpe mfóo, díńyǝ batsyilama Petro banlɛ nku buwi, nya béfi awu akpa akpa nya Dorkas léka lǝ wǝ nkpǝ lefe banlɛ wǝ bote.
40 Petro ǝtǝ nkǝ mǝmblɛ bɔ lǝ diyo nǝmǝ kafo nya óse akonki óto ola. Nya útsyi ǝnǝmi útǝ ɔkɔ ǝmǝ nya ɔ́tɛyi nkǝ, “Tabita, taka!” Lamfolamfo úmǝnkli wǝ ǝnǝmi, nya kase únyǝ Petro koo, ótaka úsiǝ. 41 Nya Petro ǝnǝ kɔni utsyuǝ nya ɔ́wunsǝko wǝ ótaka únyǝ. Petro esinkli ókpadi bafokanɔfɔ ku bakɔbǝsiǝ bamǝ bǝbǝ, nya úfi wǝ ókpe mǝ lǝ ani ku nkpǝ. 42 Nya ditiki nǝmfo dísensǝ lékpo lǝ Yopa mfó, itǝ betidi kpǝ áfo Bonamute bánɔ. 43 Lǝ nnya kamaa, Petro ǝsiǝ lǝ Yopa mfó itǝ eyi kpǝ lǝ nwǝ baakpo Simon wǝ díkeyifo kubukikue eto keyifo mfó ɔflɔ.