13
Jesús pu jaataxájtacaꞌ tɨ ɨ tyeyúuj huatyúꞌuunyiꞌhuaj
(Mt. 24:1-2; Lc. 21:5-6)
1 Tɨꞌɨj iiramáꞌcaj ɨ Jesús ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, sɨ́ɨj tɨ jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Maeestro, cásɨꞌ huaséj mu tyetyéj tɨ tyatɨ́tɨꞌɨjmee iiyeꞌej tɨ tyiquéetɨme ajta mu chiꞌij naa pu een.
2 Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—¿Nyi petyíꞌsej mu chiꞌij tɨ viváajmaꞌaj tyuꞌuj? Néijmiꞌi pu huatyúꞌuunyiꞌhuaj, capu cheꞌ séeriaꞌaj jaꞌmej ɨ jáxuꞌuj jitze ɨ tyetyéj tɨ jujapuá tyiquéetɨme.
Tyiꞌtɨ́j tɨ huataséjreꞌej ɨ maj jɨn jáamuaꞌreej tɨ arí tɨ́muaꞌ néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij
(Mt. 24:3-28; Lc. 21:7-24; 17:22-24)
3 Matɨꞌɨj mij aꞌáa joꞌcɨ́j aꞌájna a jɨríj jitze tɨ aꞌyan tyaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Aseitúunajrimi, aꞌáa tɨ jáꞌsejreꞌ joꞌtɨj ɨ tyeyúuj jaꞌvéꞌnyee. Tɨꞌquij aꞌáan joꞌtayíxɨj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, ajta ɨ Jacobo, ajta ɨ Juan, ajta ɨ Andrés, aꞌɨ́ɨ mu jujɨ́meꞌ aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ 4 aꞌnáj tɨ aꞌyan tyíꞌrɨnyij, ajta tyiꞌtɨ́j tɨ huataséjreꞌsij ɨ maj jɨn jáamuaꞌreej tɨ arí néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij.
5 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj tɨꞌij quee aꞌtɨ́j jamuáacuanamuaj. 6 Jiꞌnye mueꞌtɨ́j mu huataséjreꞌsij ɨ maj nyenyúucaa jɨn tyiꞌxáataj muáꞌjuꞌun, aꞌyaa mu tɨjɨn: “Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen”, jéehua mu mij huáꞌcuanamuan ɨ tyeɨ́tyee.
7 ’Tɨpuaꞌaj muaꞌaj seríj aꞌyan tyíꞌnamuajra yee maj nyoꞌseꞌ aꞌájna jaꞌhuaꞌ naꞌríij maj meríj tɨ́muaꞌ huatyóohuisij maj tyúunyoꞌsityeꞌej, caxu tyíꞌtzɨɨnyeꞌej. Aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌyan atyojoꞌréꞌnyej, ajta capu eexúj aꞌájna atyojoꞌréꞌnyesij ɨ xɨcáaraꞌ tɨ jitzán néijmiꞌi tyaꞌráꞌastij. 8 Jiꞌnye séecan mu tyeɨ́tyee, majta séecan tyeɨ́tyee jamuán tyúunyoꞌsiꞌtyeꞌej, majta ɨ maj séej chuéj japua huacháatɨmee, majta maj séej ɨ chuéj japua huacháatɨmee, aꞌɨ́ɨ mu majta tyúunyoꞌsiꞌtyeꞌej, ajta puaꞌmaquéj huatóocaꞌtzɨj ɨ chuéj iiyeꞌej, ajta jéehua huatúuriꞌhuaj jaꞌmej. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ taꞌnájcaj ɨ maj jɨn jajpuéetzij muáꞌjuꞌun.
9 ’Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj jujɨ́ɨmuaꞌaj tyityahuóochaꞌɨɨn, jiꞌnye majamuáꞌviꞌtɨn aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyíꞌijta, majta jamuaatyávaxɨꞌsij aꞌájna joꞌmaj jóosɨꞌrii. Majamuaatájeevij siaj sij nye jitze maꞌcan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ tajtúhuan siajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj rey jɨn tyityatatyíj, aꞌyaa puꞌij tyuꞌtáɨꞌriitarij siaj aꞌɨ́ɨjma nye jitze maꞌcan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen. 10 Jiꞌnye tɨꞌɨj quee xu néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌren, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ siaj anaquéej néijmiꞌqueꞌ ɨ cháanacaj japua huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ Dios nyuucaaj. 11 Siajta quee jeꞌej tyityóomuaꞌajcaj jeꞌej siaj tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌej matɨꞌɨj jamuáꞌanviꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyíꞌijta. Aꞌɨ́j xu huataxáj tyiꞌtɨ́j tɨ ɨ Dios jamuaataꞌíjtyeꞌsij siaj sij jaataxáj, jiꞌnye caxu muaꞌaj aꞌɨ́ɨn pueꞌéenyeꞌej xáꞌjuꞌun ɨ siaj tyuꞌtaxájtaj, sulu aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios. 12 Séecan mu juꞌihuáamuaꞌ tyuꞌtátuiireꞌsij mej mij huóꞌcuiꞌnyij, majta ɨ huaꞌ huásimuaꞌ juyójmuaꞌ mu tyuꞌtátuiireꞌsij, majta ɨ huaꞌyojmuaꞌ pu mu ájvatzɨj huaꞌ jimi ɨ jutáatastyamuaꞌ matɨꞌɨj mij huáꞌcuiꞌnyij. 13 Néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee quee jaꞌmuaxɨeꞌvaꞌaj muáꞌjuꞌun aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ siaj nyejitzé ajtyámaꞌcan; ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyoꞌtáviicueꞌ ꞌasta naꞌaj quee néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrej, aꞌɨ́j pu huɨɨreꞌen.
14 ’Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tyiꞌtɨ́j xu séjran tɨ jeꞌej puaꞌaj een, tɨ xánaꞌviꞌreꞌ tɨ tzɨ́ɨnyiꞌreꞌ, aꞌáa mu yoꞌtyéchesij joꞌtɨj quee aꞌyan tyiyeꞌtyévijtyeꞌ, (aꞌɨ́jna ɨ tɨ jáꞌjijveꞌ, aꞌɨ́ɨ pu yoꞌitéej jaꞌmej), ajta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Judea joꞌtyúꞌuucaj, micheꞌ jiyeꞌtzín joꞌcɨ́xɨꞌɨn aꞌájna joꞌtɨj jɨríj joꞌquéetɨmee, 15 ajta ɨ tɨ aꞌáan joꞌojcatyij ɨ juchiꞌij japua, cheꞌ quee acáyiꞌcan tɨꞌij tyiꞌtɨ́j iiráꞌan u juchiꞌtáj, 16 Naꞌríij sɨ́ɨj tyajaꞌmuarɨeꞌej ɨ juvíꞌraꞌtaj, cheꞌ quee ajoꞌréꞌnyinyiicaꞌan a juchéj tɨꞌij tyúucaanaa tyiꞌrájtuiꞌnyij. 17 Cuíiꞌ xaa aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa maj xɨéꞌchuiꞌtajmee maj puéjtzij mu muáꞌjuꞌun aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, majta ɨ maj juyójmuaꞌ móoj tziꞌtyaa. 18 Muaꞌaj xu jahuaviiraj ɨ Dios tɨꞌij quee aꞌyan atyojoꞌréꞌnyinyicaꞌan aꞌájna tɨꞌɨj puaꞌaj huaséeviꞌij áꞌyiꞌij, 19 jiꞌnye jéehua mu jajpuéetzij muáꞌjuꞌun aꞌyájna matɨꞌɨj quee aꞌnáj tyaapuéjtzitariacaꞌ tɨꞌɨj naꞌaj ɨ Dios tyeetyátaahuacaꞌ ɨ cháanacaj, capu ajta cheꞌ aꞌyan atyojoꞌréꞌnyesij séej ɨ xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj aꞌájna. 20 Ajta tɨpuaꞌaj ɨ tavástaraꞌ quee aꞌyan jáaꞌuurej tɨꞌij quee cheꞌ áꞌtyeeviꞌin tɨ tyooméꞌen aꞌchu puaꞌan xɨcáj, capu aꞌtɨ́j júurij taꞌmeꞌnyíicheꞌ, ajta huaꞌ jɨmeꞌ ɨ tyeɨ́tyee ɨ Dios tɨ arí huaꞌantyíhuoj, aꞌɨ́ɨ puꞌríj aꞌyan jáaruuj tɨꞌij quee cheꞌ áꞌtyeeviꞌin.
21 ’Tɨpuaꞌaj aꞌájna ɨ xɨcáaraꞌ jitze aꞌtɨ́j aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌej yee: “Cásɨꞌ, xaaséj yánaꞌaj huatyéjve ɨ Cɨríistuꞌ”, naꞌríij aꞌyan yee: “Cásɨꞌ, xaaséj maꞌaj huatyéjve”, caxu jáꞌtzaahuatyaꞌaj. 22 Jiꞌnye séecan mu yajaꞌvaꞌjuꞌuj muáꞌjuꞌun ɨ maj tyíꞌhueꞌtacaa, aꞌɨ́ɨ mu mij tyiꞌtɨ́j tyuꞌtaséjrataj ɨ tyeɨ́tyee jimi mej mij huoꞌcuanamuan, tɨpuaꞌaj huatáɨꞌriitarej maj aꞌɨ́ɨjma huácuanamuan ɨ tyeɨ́tyee ɨ Dios tɨ arí huaꞌantyíhuoj. 23 Tyámuaꞌ xuꞌuj caxu yóꞌhuaꞌnan. Néijmiꞌi nu nyeríj jamuáaꞌixaa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨnyij.
Tɨꞌɨj ajtáhuaꞌaj yavaꞌcányesij aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ
(Mt. 24:29-35, 42-44; Lc. 21:25-36)
24 ’Ajta aꞌájna ɨ xɨcáaraꞌ jitze, matɨꞌɨj jajpuéetzij muáꞌjuꞌun, capu cheꞌ eeráxɨrij, ajta quee cheꞌ huanyéeriꞌcɨj jaꞌmej ɨ máxcɨrɨeꞌ jɨmeꞌ, 25 majta ujeꞌcávatzɨj ɨ xúꞌraꞌvetyee tɨꞌɨj ij huatóocaꞌtzɨj ɨ tajapuá. 26 Aj xu sij jaséjran ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ tɨ ajeꞌcáamaꞌaj jaꞌmej ɨ jéetɨrij tzajtaꞌ, naa pu tyámuaꞌ tyuꞌnyéeriꞌcɨj jaꞌmej, ajta néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreeriaj jaꞌmej aꞌájna ɨ xɨcáaraꞌ jitze. 27 Aꞌɨ́ɨ puꞌij huaꞌréꞌityixɨj ɨ maj jahuɨɨreꞌ mej mij néijmiꞌcaa tyíꞌsɨɨreꞌen ɨ tyeɨ́tyee ɨ Dios tɨ arí huaꞌantyíhuoj, néijmiꞌcaa mu tyísɨɨreꞌej ɨ tyeɨ́tyee joꞌtɨj naꞌaj jooꞌástɨmee ɨ chuéj, ajta joꞌtɨj jooꞌástɨmee ɨ tajapuá.
28 ’Aꞌɨ́j xu jitze tyiꞌhuóoꞌiteerityeꞌen ɨ xápuaꞌ. Tɨꞌɨj antyicuaꞌtyíjmeꞌnyij ánɨmuaj, ajta tɨꞌɨj canyáatɨraꞌnyij ɨ xámueꞌraꞌ, aꞌɨ́j xu jɨn jamuaꞌreeren tɨ arí véjriꞌ ɨ víitaꞌrij. 29 Aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj tɨpuaꞌaj seríj tyiꞌtɨ́j aꞌyan tyíꞌsejraj, aj xu sij jamuaꞌreeren tɨ arí véjriꞌ putyíꞌrɨcɨj aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán aꞌyan tyeꞌmej, siajta jamuaꞌreeren tɨ arí ajeꞌcáamaꞌaj jaꞌmej ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ. 30 Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨ néijmiꞌi aꞌyan tyeꞌmej matɨꞌɨj móoj júuricaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj iiyeꞌej huacháatɨmee cháanacaj japua. 31 Néijmiꞌi pu tyeꞌentyipuáꞌrij ɨ cháanacaj ajta ɨ tajapuá, ajta ɨ nyenyúucaa capu aꞌnáj antyipuaꞌrij.
32 ’Ajta aꞌnáj tɨ xɨcáaraꞌ jitze aꞌyan tyeꞌmej nusu aꞌtzáaj tɨ aꞌyan tyeꞌmej, capu aꞌtɨ́j jamuaꞌreej, camu jamuaꞌreej ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ nusu ɨ Yójraꞌ. Aꞌɨ́ɨ puꞌuj jamuaꞌreej ɨ nyavástaraꞌ ɨ Dios.
33 ’Aꞌɨ́j xu jɨn tyámuaꞌ eenyeꞌ, siajta atanyéjnyeꞌrij, jiꞌnye caxu jamuaꞌreej aꞌnáj tɨ aꞌyan atyojoꞌréꞌnyesij. 34 Aꞌyaa xu tɨꞌɨj ɨ aꞌtɨ́j tɨ muꞌ jóꞌyiꞌmuɨj, anaquéej puꞌij juchiꞌij huaꞌchaꞌɨɨrasteꞌ ɨ maj jimi tyíꞌmuarɨeꞌ mej mij jáachaꞌɨɨn ɨ chiꞌraꞌan. Aꞌɨ́ɨjma pu ijcatyeꞌen séej ajta séej mej mij tyuꞌmuárɨeꞌen tyiꞌtɨ́j tɨ muárɨeꞌriaꞌraꞌ, ajta séej ijcatyeꞌen tɨ tyíꞌchaꞌɨɨj ataꞌ puéertaj. 35 Tyámuaꞌ xu muaꞌaj eenyeꞌ siajta atanyéjnyeꞌrij, jiꞌnye caxu jamuaꞌreej aꞌnáj tɨ uvéꞌnyesij ɨ tɨ ajaꞌchej, tɨpuaꞌaj tyechúmuaꞌrisimaꞌcaj, naꞌríij aꞌtzáaj jéꞌtaꞌ tɨ́caꞌ, nusu aꞌtzáaj matɨꞌɨj tyíꞌtyejiꞌhuacaa ɨ tyacuáarɨeꞌ, naꞌríij tɨꞌɨj huatapuáꞌriacaꞌ, 36 jiꞌnye tɨpuaꞌaj jiyeꞌtzín nuꞌvéꞌnyej, nyajta jamuáatyoonyij setyacuꞌtzísimaꞌcaj. 37 Ɨ nyaj muaꞌajmaj jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ aꞌɨ́j nu nyajta huáꞌixaatyeꞌ néijmiꞌcaa ɨ séecan aꞌyan tɨjɨn: Sióocheꞌ xu atanyéjnyeꞌrij.