1 Tɨꞌɨj atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán tyíꞌyeꞌestyahuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ taꞌráahuaꞌpuaj ɨ itéerij. Aꞌyaa mu jatamuáꞌmuaj tɨjɨn Pentecostés, aj mu mij néijmiꞌi tyúusɨɨj aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze aꞌújna u chiꞌtáj.

2 Matɨꞌɨj mij jáanamuajriꞌ tɨ caꞌnyíin jɨn ajeꞌcájujhuaꞌnasimaꞌaj ɨ jútyeꞌ, caꞌnyíin pu jɨn namuajriaꞌcaꞌaj u chiꞌtáj joꞌmaj jeꞌrátyaꞌcaꞌaj. 3 Aj mu mij tyiꞌtɨ́j huaséj yaa tɨꞌɨj nyanúrij tɨ áꞌtaa, ajta joꞌtzaanyixɨj aꞌɨ́jna ɨ nyanúrij, tɨꞌquij huaꞌ muꞌúutzeꞌ anráavatzɨj ɨ tɨ huatyátzaanyixɨj. 4 Tɨꞌquij huatyáꞌɨtzee ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios huaꞌ jimi ɨ tyeɨ́tyee, aj mu mij huatyóohuij maj tyuꞌtaxáj séecan jɨmeꞌ ɨ nyúucarij maj quee xu aꞌnáj jɨn meꞌtyajáꞌxaj, aꞌɨ́ɨ pu huoꞌtaꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios maj aꞌyan tyuꞌtaxáj.

5 Séecan mu ɨ tyeɨ́tyee aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ maj ɨmuáj curiáꞌcɨxɨj ɨ maj jéehua jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj ɨ juyiꞌráj, mej mij aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ Dios, aꞌáa mu joꞌtyúꞌuucaꞌaj aꞌájna a Jerusalén. 6 Matɨꞌɨj huóꞌnamuajriꞌ ɨ maj jeꞌej tyáhuaasimeꞌej caꞌnyíin jɨmeꞌ, néijmiꞌi mu tyúusɨɨj, ajta quee jeꞌej huáꞌmiteerastyaꞌcaꞌaj, aj mu mij jeꞌej tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ, jiꞌnye mahuáꞌnamuajracaꞌaj maj tyíꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ huáꞌnyuucaa sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj. 7 Jéehua mu jeꞌej huojoꞌsejracaꞌaj, aꞌyaa mu tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj tɨjɨn:

—¿Nyi mequee néijmiꞌi mu tyétyacaa, aꞌáa jáꞌmaꞌcan a Galileea? 8 ¿Jiꞌnye tyuꞌtáɨꞌriitariaꞌcaꞌ maj aꞌyan tyíꞌxajtaj tyatɨꞌɨj ityáj tyiꞌtamuáꞌmuaj? Tanyúuca mu jɨn tyíꞌxaj aꞌmúumaj. 9 Séecan tu aꞌáa jáꞌmaꞌcan aꞌájna a Partia, tyajta séecan aꞌájna a Media, tyajta séecan aꞌájna a Elam, tyajta séecan aꞌájna a Mesopotamia. Tyajta séecan aꞌáa jáꞌmaꞌcan a Judea, tyajta séecan aꞌájna a Capadocia, tyajta séecan aꞌájna a Ponto, tyajta séecan Asia jáꞌmaꞌcan. 10 Séecan tu tyajta aꞌáa jáꞌmaꞌcan aꞌájna a Frigia, tyajta séecan aꞌájna a Panfilia, tyajta séecan aꞌájna a Egipto, tyajta puaꞌmaquéj aꞌájna a Libia, tyajta néijmiꞌqueꞌ aꞌáa tyaj ɨmuáj tyajaꞌránamuaj a Cirene, 11 séecan mu Roma jáꞌmaꞌcan; majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, majta ɨ maj huatyóojuriiyutacaꞌ, ityáj tu huáꞌnamuaj jeꞌej maj tyíꞌxaj ɨ tanyúuca jɨmeꞌ. Aꞌɨ́j mu xaj ɨ tɨ naa namuajreꞌ jeꞌej tɨ yeꞌej rɨcɨj ɨ Dios.

12 Séecan mu jeꞌej tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ, majta quee jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej maj tyúꞌmuaꞌtyij, aꞌɨ́ɨ mu mij tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj aꞌyan tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye huatóomuaꞌaj néijmiꞌi aꞌíjna?

13 Majta séecan huoꞌtyáxaahuatacaꞌ, aꞌyaa mu tɨjɨn:

—Metyájtaꞌruj.

14 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aꞌɨ́ɨ pu huatyéechaxɨj, aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan sɨ́ɨj aráꞌasej, aj puꞌij huoꞌtajé caꞌnyíin jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyan tɨjɨn:

—Xáanamuajriꞌ tyámuaꞌ naa, ɨ nyaj jamuaatéꞌexaatyeꞌsij muaꞌaj mu siaj Israel jitze ajtyámaꞌcan, siajta mu siaj iiyeꞌej Jerusalén huacháatɨmee. 15 Aꞌyaa xu tyíꞌxaj tɨjɨn: “Metyájtaꞌruj aꞌmúumaj mu tyétyacaa. Capu aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, jiꞌnye óocheꞌ pu huaꞌíyaꞌaj naꞌaj.” 16 Ajta aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jaaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Joel. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jcɨ jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj tɨꞌij Dios jitze maꞌcan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee.

Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna tɨjɨn:

22 ’Mu siaj Israel jitze ajtyámaꞌcan, xáanamuajriꞌ aꞌíjcɨ, xuꞌríj jamuaꞌreej tɨ ɨ Dios jaꞌantyíhuoj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ Jesús, jéehua pu tyiꞌtɨ́j jɨn aꞌyan huarɨ́j tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ huoꞌtaséjra ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan huarɨ́j jaꞌmua jimi siaj sij jáamuaꞌreej tɨ Dios jaꞌantyíhuoj. 23 Aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, aꞌɨ́j pu ɨ Dios jamuaatátuii, jiꞌnye aꞌyaa pu jaatamuaꞌaj, muaꞌaj xu sij yóꞌtatee ɨ cúruuj jitze, majta séecan jaꞌmua jamuán ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee. 24 Ajta ɨ Dios pu jaatájuurityej, aꞌɨ́ɨ pu ajta japuan huatanyúj ɨ tɨ jɨn jajpuéjtzicaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌyaa pu huarɨ́j, jiꞌnye capu huatáɨꞌriitariacaꞌ tɨ aꞌáa jaꞌséeriaꞌaj jáꞌraꞌnyij muɨꞌchítyee tzajtaꞌ. 25 Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ David aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ Jesús tɨjɨn:

29 ’Nyeꞌihuáamuaꞌ, aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, tɨꞌɨj ɨ David huamuɨ́ꞌ, majta jeꞌen jaꞌváꞌnaj, ijíij óocheꞌ pu yésejreꞌ iiyeꞌej Jerusalén joꞌmaj yaꞌváꞌnaj. 30 Ajta aꞌɨ́jna ɨ David, Dios jitze maꞌcan pu tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj, aꞌyaa puꞌij tyáꞌmuaꞌreeriacaꞌaj tɨ ɨ Dios aꞌyan tyaꞌtáratziiriꞌ tɨ séej ɨ rey jɨmeꞌ tyeꞌentyárutyij ɨ tɨ jitzán eerámaꞌcan. 31 Jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu ɨ David jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨjɨn aꞌyaa pu tyeꞌmej jeꞌej tɨ ɨ Dios tyaataxájtacaꞌ. Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn huatájuuritaj ɨ Cɨríistuꞌ, ajta quee aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeereꞌej ɨ muɨꞌchítyee tzajtaꞌ, capu ajta huatyépetyij ɨ tyéviraꞌ. 32 Puꞌríj ɨ Dios jaatájuurityej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, ityáj tu tyajta aꞌyan tyáꞌmuaꞌreej tyajta tyuꞌséj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ. 33 Puꞌríj ajcáayijxɨ muácaꞌtaꞌ ɨ Dios u tajapuá, ajta arí jaꞌancuriáaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ tɨ Dios jɨn atóoraj, aꞌɨ́ɨ puꞌij taꞌij ɨ Jesús ityájma taatáꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, jiꞌnye aꞌyaa pu tyitaꞌtáratziiriꞌ. Aꞌíi puꞌij aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ siaj jaséj ajta ɨ siaj janamuaj. 34 Jiꞌnye capu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ David ɨ tɨ tyíraa u tajapuá, ajta aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

36 ’Aꞌɨ́j pu jɨn siataꞌaj jáamuaꞌreej néijmiꞌi ɨ siaj iiyeꞌej huacháatɨmee Israel, tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna aꞌɨ́jna ɨ Jesús ɨ siaj jóꞌtatee, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ Dios aꞌɨ́jna jɨn tyeꞌentyáarujtyej tɨꞌij Tavástaraꞌ puéꞌeenyeꞌ ajta Cɨríistuꞌ.

37 Matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ ɨ tyeɨ́tyee, jeꞌej pu puaꞌaj huoꞌtáꞌaj ɨ huaꞌ tzajtaꞌ, aj mu mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro, majta aꞌɨ́ɨjma ɨ séecan ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan sɨ́ɨj aráꞌasej, aꞌyan tɨjɨn:

—Taꞌihuáamuaꞌ, ¿jiꞌnye táarɨnyij ijíij?

38 Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Siataꞌaj seequéj tyúꞌmuaꞌtyij aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Dios, siajta huáɨꞌhuaj nyúucaritzeꞌ ɨ tavástaraꞌ Jesús, aꞌyaa xu huárɨnyij, aj puꞌij ɨ Dios tyajamuaatúꞌuunyiꞌraj, aꞌɨ́ɨ pu ajta uyoꞌtaꞌítyij ɨ ju júuricamej, tɨꞌij jaꞌmua jimi huatyáꞌɨtzeereꞌen. 39 Jiꞌnye aꞌíjna ɨ nyúucarij jaꞌmua jitze pu huatamaꞌcan, ajta jáꞌmuayojmuaꞌ, ajta ɨ maj aꞌ ɨmuáj joꞌcháatɨmee séej ɨ chuéj japua. Néijmiꞌcaa pu cɨꞌtyij aꞌɨ́ɨjma ɨ Dios tɨ huoꞌtájeevij.

40 Séej pu nyúucarij ajta jɨn tyihuoꞌtéꞌexaaj, jéehua pu huoꞌijmujriꞌ mej mij quee jeꞌej puaꞌaj tyityetyúuchaꞌɨɨj matɨꞌɨj ɨ séecan ɨ tyeɨ́tyee.

41 Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jáanamuajriꞌ, majta tyáꞌantzaahuaj majta huáɨꞌhuacaꞌ, huéeicaj víꞌraꞌaj mu aꞌchu aráꞌaxcaa, aj mu mij aꞌɨ́ɨjma jamuán antyóosɨɨj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. 42 Majta néijmiꞌi mu aꞌɨ́j jitze tyíꞌmuaꞌajcaj jeꞌej maj tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, tyámuaꞌ mu naa tyityetyúuchaꞌɨɨcaꞌaj, máahuoocaꞌaj ɨ Dios jimi, majta jusɨꞌrihuaꞌaj mej mij néijmiꞌi jáacuaꞌnyij ɨ páan.

43 Néijmiꞌi mu jeꞌej tyojoꞌsejracaꞌaj majta jeꞌej tyityóomuajtyajcaꞌaj, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ Dios tyiꞌtɨ́j tyíꞌsejratacaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj jɨmeꞌ ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej. 44 Néijmiꞌi mu tyámuaꞌ tyíꞌtyechajcaꞌaj ɨ maj tyáꞌantzaahuaj, majta mu néijmiꞌi tyiꞌtóoaꞌcariaꞌaj aꞌchu tɨ sɨ́ɨj caa tyiꞌtɨ́j tyíꞌijchaꞌɨj. 45 Aꞌyaa mu rɨjcaj, tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j jaꞌɨtziityaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu tyiꞌtɨ́j toonyij, tɨꞌɨj ij jaatáꞌsij ɨ túmii aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨquee cheꞌ jeꞌej tyéejtyoovej. 46 Aꞌnáj tɨnaꞌaj mu jusɨꞌrihuaꞌaj u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta mu jusɨꞌrihuaꞌaj joꞌmaj jaꞌchej, mej mij joꞌtámuaꞌreej ɨ tavástaraꞌ, majta jeꞌen néijmiꞌi tyíꞌcuaꞌnyij, muutyámuaꞌvaꞌaj ɨ jutzájtaꞌ. 47 Tyámuaꞌ mu tyaꞌtáꞌcariaꞌaj ɨ Dios, majta ɨ tyeɨ́tyee naa mu huojoꞌsejracaꞌaj aꞌɨ́ɨjma, aꞌɨ́j mu jɨn aꞌnáj tɨnaꞌaj támuiꞌrisimaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj tyaꞌantzáꞌhuatyahuaꞌaj.