1 Huanäisu, ¿jítasu jájamek jäni, jü Abraham itom bannaataka kateme áchayhuari? 2 ¿Jachu jü Abraham tü yóremetuk jäni, tühuata ä yáakä béchïbo? Júnëlituko jitay áu buériali mátchi, të kaa Diosta bíchäpo. 3 Bueïtuk ínel jïojteri: “Abrahamta, ä súalekä béchïbo, Dios ä tutüreka ä bitchak.” 4 Én éntok jü tekipanuakame kaa mikpo nanäikiahua, të ál‑la ä huikiriahuäpo sisime, jü tékkil. 5 Të juka kaa tekipanuakamta, kía ä súsualekamta türipo ä tatahuaria. Júnëli Áapo Dios tü yórempo ä näikia, juka yoremta kaa türik yáakamta junne. 6 Jü rey David két ä ettejoa, jáchin juka yoremta juka yúmalasi al‑leehuamta jájamnakëhui. Júkäi béja jü Dios lútüriata ä yáakä bénasi ä mabeta, kaita tékilta jita ä yáatuakari. 7 David ínel jiaahuak:

9 ¿Jachu ïri junëli huéeme, jü yúmalasi al‑leehuamta jípuhuame jume emo circuncisiónta mák‑lame béchïbo jíbba, ö jume kaa emo circuncisiónta yáarialame béchïbo kétchi? Bueïtuk ínel jiaula, juka Abrahamta ä súsualekähui, jü Dios tüisi ä tahuariak kía junëli ä ayukä béchïbo. 10 Të, ¿jauhueysu junëli ä näikiriahuak? ¿Jachu circuncisiónpo anekari, ö ketune kee circuncisiónta mákhuakari? Kee ä mákhuaka jü Dios tü yórempo ä näikiriak. 11 Chúkula béja Abraham circuncisiónta yáariahuak, señalta bénasi. Júkäi séñakay, juka Diosta tü yórempo näikiataka ä mabetak, ä súsualekä béchïbo, ketune kee circuncisiónta mákhuakari. Júnëli béja sïme ä áchayeka tahuanake, jume Diosta súaleme. Ánëli Dios ímëi tü yóremempo am näikia, kaa circuncisiónta jípureka junne. 12 Entok jume circuncisiónta jípureme ä áchayek, juka Abrahamta, circuncisiónta jípureka junne. Jíbam áapörik Diosta súalhuamta boojoria, hua jauhuey bát kateme kee circuncisiónta mabetakame bénasi.

13 Bueïtuk Dios Abrahamtamak ä yétchak, juka nokta, entok jume ä üusimmaki. Sïme ániata am mák rókaka nookak. Të ï noki kaa leypo chúppe, ál‑la tü yóremtaka Diosta súalhuäpo huämi. 14 Jume leypo aneme ä jípureyo, juka ániata herenciapo, jü Diosta súalhuame kaitapo tatahua, entok jü Diosta yore mák rókähui junne, kaitapo tahuanake. 15 Bueïtuk jü ley ómtirata huéria, juka kaa tüisi anemta béchïbo; të juka kaita leyta ayukäpo, kaibu leyta béj‑reka jíapsinake.

16 Huäri béchïbo, Diosta sualhuä páman huéiye, mikpo itom ä mabetnakë béchïbo. Júnëli jü Diosta yore mák rókakähui kutti óreka tahuanake, sïme jume chúkula kateme béchïbo. Jü Diosta itom mák rókaka nok‑lähui kaa kía jum leypo aneme béchïbo jíbba, bueïtuk jume Diosta súaleka át boobíchaïhuime kétchi. Ímëi Diosta súsuale, Abrahamta bénasi; huäri béchïbo Abraham ítou áchaytaka taahuak, 17 juka jïojterita jiäpo bénasi: “Juebena génte ániapo anemmeune áchayriapo enchi kéchala.” Ïri ínel jü Dios Abrahamta súsualekähui; jüri béja ínel jume kókkolam júne jíabitetua, entok kaita jita ják órekamta júne áma ä ayuk tíanake, áma ä ayuka bénasi.

18 Kaita jíttoata ayukäpo ä súsualek, jü Abraham. Huanäi ä súsualekä páman áu yeu chúppuk; junëli ayuka béja juebena génte ániapo anemmeune áchayhuaritaka taahuak, Diosta áu nokakä pámani: “Júnëlim ayuka béjam bürunake, jume em üusim.” 19 Abraham tókti kaa kóm éaka, jíba bénasi ä súsualek, abe cien huásukteka junne. Sara ä jubiahua junne béja kaa äasoay, bueïtuk béja jámyölatukay. 20 Abraham juka Diosta ä mák rókakäbet jíba huijjütek; kaa ä täruk, juka Diostat ä jiápsekähui. Diosta jíba úttileka áapörik jíba lóoriata mákkak, 21 entok tüisi jüneiyay, Diosta juka sïmeta ä yáa rókäu ára áma yúmanakeïhui. 22 Huäri béchïbo Dios tü yórempo ä bitchak.

23 Én éntok kaa kía Abrahamta bétana nooka, ï jïojteri; 24 bueïtuk ito béchïbo két ínel jïojteri. Itom két jíba mabeta, jü Dios, itom ä súsualekä béchïbo, juka Jesústa kókkolam násuk jíabitetuakamta, juka itom Señor, 25 Áapo Jesús yoremem jujjuënam mámpo tóijhuak, itom kaa tühua yáarim béchïbo. Huanäi mëhuakä jíabitek, itom tü yórempo tóij báreka.