1 Jü Pablo éntok Silas jum pueblo Dérbeu yájjak éntok pueblo Lístrahui. Huämïrim senu yoreme Jesucrístota súalemtau yájjak Timotéo téamtahui, jámmut judía Jesucrístota súalemta asóabehui, të jü ä áchaihua griégotukai. 2 Jume hermáanom Listrapo joome éntok Iconiopo joomem türik áa bétana nookay. 3 Huanäi jü Pablo juka Timoteota ámemak huë ïaaka ä circuncidaroatebok, jume judíom áma aneme kaa omtï ïaaka, bueïtuk bempo jüneiyay, juka ä áchaihuata griegotukähui. 4 Huanäi sïme puéblompo bem katë pámanim jume hermáanom téjhuak juka apóstolim yáa nésahuëhui éntok jume yoiyötori yäut jóarim buere joära Jerusalémpo aneme yáa nésahuëhui. 5 Júnëli huame Jesucrístota súaleme chë júne ä súaleka tahuaka chëhuasu útteata nüyei, éntokim chikti táapo chëhuasu emo büruriai.

6 Jü Espíritu Santo jum Asia buíaräpo juka tü nokta Jesucrístota bétana huemta kaa am nok ïay. Júnëli jü Pablo éntok jume áamak kateme Frigia buiära páman sájjak éntok Galacia buiärapámani. 7 Huanärim Misia buiärata yumäu yájaka Bitíniä buiärau bíchaa katbábarek, të Jesústa Espíritu kaa áman am kat-ïay. 8 Huanärim Míisiapo bóula sájaka, Troas puertou kom yájjak. 9 Huämi jü Pablo tukáapo tenkumta bénasi éaka juka yoremta bitchak Macedónia buíaräpo jometa au huéeka jiókot ínel au jíamta: “Macedooniahuë siká itom anía.” 10 Juka Pablota júkäi bíchak, itote lijtaroa táytek, Macedooniau bíchaa kat báreka, lútüriapo juka Diosta itom áman núnü tíaka juka tü nokta Jesucrístota bétana huemta áman itom nok ïaaka.

11 Ínëlite jum pueblo Tróaspo barcopo bäau huátteka jum isla Samotracia lúl‑la sájjak. Yokoriapote béja pueblo Neápolisiu yájjak. 12 Huämite jum pueblo Filíposiu bíchaa sájjak. Ïri éntok colonia romáanotukai, jum Macedonia buíaräpo jü pueblo chë buëuru. Huämite jaiki táapo jäni aanek. 13 Séjtul jimyore táapote jum pueblopo yeu sájjak bathué mayoau bícha, huam chikti jakhuéi genteta Diostau oraciompo nonokhuähui. Huämite joteka jume jaámuchim áma nau yájakammeu juka tü nokta Jesucrístota bétana huemta noókak. 14 Huépülaka Lídia téhuaka pueblo Tiatírapo jométaka. Áapo juka sanko finota lilata nénenkai. Ïri jámmut Diosta yöreme tüisi jü nókit suaka ä jíkkajai. Jü Señor éntok, juka Pablota nokäu ä jiápsipo yumáriak tüisi ä suálnakë béchïbo. 15 Huanäi áapo batöhuak sïme ä famíliammak nauhui. Chúkula béja ínel itou jiaahua:

—Eme tua chikti ín jíapsimak nee Señorta sualmáchilëtekem ín joau sájaka jaiki táapo júne áma aane.

Huanäi útteapo jëla áma itom tahuáriak.

16 Séjtul, Diostau oraciónta jojohuäu bíchaa itom katéi, senu ili jámmut itom nankírika siika diáblota at anë béchïbo yore jünériaka. Áapo ä teko jóapo sáihuai éntok jábeta jünériaka yuun tómita kokobai ä tékom béchïbo. 17 Ïri ili jámmut jü Pablota sáu naa hueetáitek éntok ito sauku, chayeka ínel jíaka:

—Ímëi yorémem ínel juka Diosta yörisi máchik nésahui joléerom, éntokim jachin ayuka enchim jínëutunake bétana enchim tejhua.

18 Büru táapo ínëli aaney, júnensu Pablo kaa tua al‑léaka, au nótteka hua diáblota at anemtau ínel jiaahua:

—Jesucrístota nésaupone jü ili jámutat enchi yeu huee sauhue.

Huanäi jü diablo huämi orapo áa tójjak.

19 Të huame ili jámutta tékom kaa éntok tómita ái bem kóbanakeu jünériaka, juka Pablota éntok Silasta buíseka yäurau yéu am tójjak. 20 Huämïrim yäurapo yéu am tóij‑lataka ínel jiaahua:

—Ímëi oóhuim judíomtaka itom pueblo au tóboktitua, 21 éntokim huaka kaa itou chäkamta itom majtía itom ä boojoria ïaaka, bueïtuk ítapo romaanom.

22 Huanäi jü génte am béj‑reka jáptek. Jü yäura éntok, am sanko joateboka jibebiammey tüisi am bemmuchatebok. 23 Am bemmuchasukam cárcelpo am jóiyak, juka cárcelta suáyamta tüisi am suaya sáhueka. 24 Ïri éntok íkäi nésauta mabétaka chë huáijhua am kiímak éntok tabla guójöku am guóktetuak, kaa bem sákanakë béchïbo.

25 Të tukáa násuk huei jü Pablo éntok Silas Dióstahuim oraciompo nookai, éntokim hímnom buiikai Diosta úttileka, huate pereesom éntok, am jikkajai. 26 Huanäi sej chukti jü buía tüisi áu yoyoak, éntok jü cárcel junne. Huanäi jume cárcel puertam sïme emo étapok éntok jume cadeenam sïme pereesom ámey súmatukau júne búttek. 27 Jü am suáyame éntok, búsaka jume puértam emo étapolame téaka, ejparam yeu huíkkek au mëbáreka, jume peréesom yeu ténnek jäni tíaka. 28 Të jü Pablo at cháchayeka ínel au jiaahua:

—Kátë jachin emo johua. Sïmete ím aane.

29 Huanäi jü am suáyame machíriata aáhuaka, búiteka ámeu kibákek, éntok máuj‑rimmea au yoaka Pablota éntok Silasta guokpo ámeu au jímmak. 30 Huanäi yéu am nuksiká ínel ámeu jiaahua:

—Eme oóhuim, nechem tejhua, ¿jáchisune ayúnake jäni ín jínëutunakë béchïbo?

31 Bempo éntok ínel ä yómmiak:

—Juka Diosta itom Señor Jesucrístota bétana nokähuë súale, huanäre jínëutunake, empo éntok jü em familia.

32 Huanärim juka tü nokta Jesucrístota bétana huemta au noókak éntok sïme jume ä jóapo anémmehui. 33 Huämi orapo tukáapo jü am suáyame jum bem kökosi yáapo am báksiak. Huanäi áapo éntok sïme ä famíliahua batöhuak. 34 Chúkula ä joau am nuksiká am jïbuätuatebok. Huanäi áapo éntok jü ä famíliahua tüisi al‑léaka taahuak Diosta noki bem súalekä béchïbo.

35 Yeu matchuk jü yäura jume porisim áman jaásek jü am, suáyamtahui am búttia nésahueka. 36 Jü am suáyame éntok, Pablotau ínel jiaahua:

—Yäurata bétana noki inou bíttuahuak enchim búttia sáihuaka. Júnentukem ára yeu kaate kaítat jachin éaka.

37 Të jü Pablo jume porisimmeu ínel jiaahua:

—Itom románomtuk júnem sïme puéblota bíchäpo itom bemmúchatebok, éntokem cárcelpo itom jóatebok kaa bat juka nokta itot chúpaka. ¿Én éntokem éhuil itom búttia báare? Kaa junëli huéiye. Éläpo bempo äbo sájaka itom yeu bébnake.

38 Jume porícim jume yäuram íkäi téjhuak, bempo májhueka taahuak am románomtukä bétana jünëaka. 39 Huanärim jü Pablotau noókak éntok Silástahui emo jiókori nésahueka. Huanärim yéu am sákatuak, éntokim jiókot ámeu jiaahua jum puéblopo yéu am katcháhueka. 40 Cárcelpom yeu sájaka Lídiata joau bíchaa sájjak. Huanärim jume hermáanom bítchuka éntok kaa köm am ée sáhueka ámeu noksuka sájjak.