Jü Evangelio San Marcojta Jïojtekähui
1
Juan Bautistata nooki
(Mt. 3:1-12; Lc. 3:1-9, 15-17; Jn. 1:19-28)
1 Jü tü nooki Jesucristo Diosta Üusi bétana nokhuakame ínëli naatek.
2 Jü profeta Isaíasta jïojterita ínel jiäpo:
Ínapone émopat áman ä bíttua, juka ín noki huériamta,
huaka böota em huéenake páman ä tütenakë béchïbo.
3 Ánia see päriapo chayemta jíahui ínel jiaahua:
“Señorta böotem tüte;
éntokem jume ili böom rútuktia.”
4 Bueïtuk, Juan, yepsaka ánia buéeka päriapo batöay, entok jíapsi kúakteka emo batöhuamta bétana ámeu nookay, bem Dios bejrimmet bem jiokorinä béchïbo. 5 Huanäi sïme Judea buiärapo bétana entok buere joära Jerusalémpo jóakame áu yeu sájaka batöhuak jum Jordán bathuepo, bem Dios bejrim yeu buíseka.
6 Jü Juan éntok, camello bóata sánkoka huéiyey, entok huaka beata huikosaka. Jü ä buäyeu éntok mumu sítörim entok jume buere guöchim. 7 Huanäi huame géntemmeu nookay, ínel jíaka:
—Chúkula senu chë ino béppa útteakame yebisisë. Katchane júne áu rúkteka, kóm chätuka júne, ä bocha huíkyam búttiapo yúmala. 8 Lútulay ínapo bäammea enchim batöla; të Áapo Diosta Espíritu Santoy enchim batönake.
Jesústa batöhuakähui
(Mt. 3:13-17; Lc. 3:21-22)
9 Huámechï taahuarimmet Jesús Nazaret Galiléa bétana áma yepsak. Huanäi Juan ä batöak jum Jordán bathuepo. 10 Sep éntok jum bäapo yeu huéeka, juka téhuekata au étapomta bitchak, entok juka Espíritu Santota guókouta bénnak at kóm huémta. 11 Huanäi jíahui téhueka bétana kóm yuumak, ínel jíaka:
—Empë ín Üusi huä tua ín nákëhui; émot ayka jü ín al‑leähui.
Jesústa jioptua báahuähui
(Mt. 4:1-11; Lc. 4:1-13)
12 Sep éntok Diosta Espíritu Santo ä núk siika huam ánia see päriau bíchaa. 13 Huämi aanek cuarenta taahuarimpo. Jü Satanás éntok huämi au yepsak ä jioptua báreka. Entok huämi animaalim kara búktume násuk aaney. Diosta ángelesim éntok ä aniay.
Galiléapo Jesús ä tékia naatek
(Mt. 4:12-17; Lc. 4:14-15)
14 Juanta pereesotuk, Jesús Galiléau yepsaka juka evangelio Diosta bétana huemta ámeu nookak, 15 ínel ámeu jíaka:
—Béja taahuari yúmala; Dios reyta nésahueu äbo yúmase. Emóem jíapsi kúaktiaka evangeliota súale.
Jesús naiki kuchuleom núnnuk
(Mt. 4:18-22; Lc. 5:1-11)
16 Huanäi Galiléa bahue mayoat huéesimeka, Símonta téuhuak entok Andrésta ä sailahua jítë jímmame; bueïtukim kuchuleromtukay. 17 Huanäi Jesús ínel ámeu jiaahua:
—Ino sáukem kaate. Ínapone enchim kuchulero majtianake, yoremem evangeliou enchim núnunakë béchïbo.
18 Huanärim sep bem jítërim tójaka, áa sáu sájjak.
19 Huanäi huam jëla sika juka Jacobota bitchak, entok Juanta ä sailahua, Zebedeota üusim. Bempo ket bem canoapo aneka jítërim chäbuay. 20 Huanäi am núnnuk. Bempo éntok bem átchay Zebedeota canoapo tekipanualerommeu tö sájaka, Jessústa sáu sájjak.
Yoreme chïcha machi espírituta jípurey
(Lc. 4:31-37)
21 Huanärim pueblo Capernaumpo yájjak. Huanäi Jesús jum sinagogapo jimyore táapo kibakeka, am majtiay. 22 Jü gente éntok ä yörihuäpo buere éaka taahuak, jü bem majtiahuäubechi, bueïtuk jábe tua útteakamta bénasi am majtiay, kaa huame judíom ley am mamajtíame bénasi. 23 Senu yoreme sinagogapo aaney, chïcha machi espírituta jípureka chay nokaka. Huanäi ínel jiaahua kusisi chayeka:
24 —Jesús Nazareno, ¿jítasë itomak jüneria? ¿Kíalë kaitäpo itom yáa báreka yebij‑la? Jüneane em jábétukähui. Empo tua jü Diosta yeu púari.
25 Huanäi Jesús kutti át nónookak, ínel jíaka:
—Katë jíaleka át yeu huéiye.
26 Huanäi jü lemoonio náasä tápsuka entok tüisi chayeka yeu siika. 27 Huanärim sïme guómteka, át emo nátemajey:
—¿Jítasa ïri? ¿Jítasa ï bemela yore majtiahuame? ¡Tua útteak! Maasu jume lemooniom sáuhue, bempo éntok ä nok jíkkaja.
28 Huanäi sïme Galiléa buiära chíkola jíkkaijtuk jü Jesústa yáari.
Jesús Perota asu kökoremta tütek
(Mt. 8:14-15; Lc. 4:38-39)
29 Huanäi Jesús Jacobo entok Juántamaki, sinagogapom yeu sájaka, Simmom entok Andrésta jóahuim yájjak. 30 Huämi jóapo éntok jü Símonta asu taijhuécheka bökay. Huanärim ä kökore bétana Jesústa ettejhuariak. 31 Jesús éntok áman au rúkteka, mámpä buíseka ä yétchak. Huanäi sep jü taijhuéchiria ä tójjak; huanäi jita am joria táytek.
Jesús juebena kökoreme tütek
(Mt. 8:16-17; Lc. 4:40-41)
32 Huanäi huäri taahuarit täata áman huétchuko, sïme huame kökoreme áu nau tóijhuak, entok huame lemooniom bem jiápsipo jípureme. 33 Júnëli sïme puéblopo jóakame áman nau rúktek jum puertahui. 34 Jesús éntok juebenam tütek, kökoata jípureme. Juebena lemooniom yeu béebak, entok kaa am noktuak, bueïtukim béja jüneiyay ä jábétukähui.
Jesús Galiléapo naa siika géntemmeu nokaka
(Lc. 4:42-44)
35 Yokoríapo kethuey, ketune unna kútkoako, Jesús yejteka yeu siika ánia see päriau bíchaa. Huämi oraciónta yáuhuak. 36 Huanäi jü Simmom, entok huame áamak áma aneïhuim, akim ä jariak. 37 Ä téakam ínel áu jiaahua:
—Sïme enchi jaria.
38 Áapo éntok ínel ámeu jiaahua:
—Jántebu sékäna pueblommeu bíchaa, bueïtukne ámani ket ámeu noknake; huäri béchïbone yebij‑la.
39 Huanäi sïme Galiléat naa siika ámeu nokaka bem sinagogapom, entok lemooniom yeu béebaka.
Jesús senuk leprata jípuremta tütek
(Mt. 8:1-4; Lc. 5:12-16)
40 Senu yoreme Jesústau yepsak sähua leprata jípureka. Huanäi tónommia kíkteka jiokot ínel áu jiaahua:
—Júnel éätekë ín kökoa ára nee úhua.
41 Jesús éntok ä nák jiokoleka, ä mámam áu rútuktiak. Huanäi át mámteka ínel au jiaahua:
—Jeehui, júnelne éiya; türiäe.
42 Júnel ä noksuk jíbba, jü sähua lepra kökoa kaitatuk; huanäi türiak. 43 Të tüisi ä téjhuasuka ä simtuak, ínel áu jíaka:
44 —Katë jábetau jíale. Ámanë huéiye jü tiöpopo nésauhuemtahui. Emoë bíttebo, éntoke jita júne áman tójja, Moiséjta nésahuekäpo bénasi, em türiakä bétana, entok bempörim jüneenakë béchïbo.
45 Të jü yoreme yeu sika jíba ä nok táytek, huaka áu yáahuakamta. Huanäi sïmekut jüneriatuk hua áu yáahuakame. Jesús béja kara júne machisi áma aaney, jum pueblopo. Mékka ániapo jíba an sísimey. Huáamïrim áu yayajay sïmekut bétana.