8
O̧la wae biliterepaae dó faróló yale fo sale
(Mat 13:1-23, Mak 4:1-20)
Ai ala yóló kemetepa, Yesu a̧ doasi be huluaró sawa be huluatamopaae fóló kale fo wisi yó móturaalu, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala etérapóló yó maté kwȩyalepó. A̧ atéró kotere alata, ama yó matepa wosetere 12 whi̧rapekélé feapó. Téró, take depe tua̧mó dowi keperape betepa wisirale sorapekélé, mepaae hepo daapa wisirale sorapekélé, fea a̧tamo felepó. So whi̧né Maktala be hulua sokó Mariapó du betere so felepó. Ai sota, take wȩikeró dowi keperape tepeyóló betepa, dóló ho̧konale sopó. Kale topo whi̧ Herot-né ama be ó o̧la o̧la fea kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Kusané soma Joanakélé, so me Susanakélé, mepaae sorapekélé, mo fea a̧tamo felepó. Ai sorape atima moninétei, Yesuró ama yó matere whi̧rapetamo tao sua yalepó.
Atéró so whi̧ fea beta̧paae tourótu betepa, mepaae kae kae doasi be huluamó betó mole so whi̧kélé wóló tourótu betalepó. Atépa, Yesuné ama i fo sale yalepó. “Whi̧ beta̧né o̧la wae ke ama kutómó terepeté kwȩyaairaalu, sóró felepó. Atéró furaalu, mepaae kerape tu̧mó sorokóta yóló mupa, so whi̧né ho̧lekené tȩiya tȩiya yalepó. Atépa, sikimó kotere barape dorowóló, kale kerape dósu yóló nalepó. Téró, kale whi̧né kutómó kerape terepeté kwȩyaletei, mepaae ti kane tómó dakere haemó taae doróló hapale holalepó. Téyaletei, kapo tómó dakere hae fȩ meiru, kale o̧la wae feleke doaló derepeniyóló, hapale séliyalepó. Mepaae ke ti dowi ne eremó taae derepelepó. Atéyaletei, dowi netamo beta̧mó holóló kale ke o̧la wae wisi dowi nené bopeyóló aluralepó. Mepaae hae wisimó terepée derepele o̧la wae wisiyóló holóló, du oleyalepó. Ai o̧la u̧lumétepa sóró, 100 yorape fa̧analepó,” yalepó.
Ama i fo sale yóló kemetepa, fo fotoko̧iné duraalu, “Whi̧ de wosȩ́li daapata, i dere fo wisiyóló wosóló tuȩ́ muae,” yalepó.
Tétepa, ama yó matere whi̧rapené a̧paae woseturaalu, “Naao ti yale fo sale noa betené yaleé?” yalepó.
10 Ai fo depa, ama atimapaae duraalu, “Tale Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó kinóló mole ala diaao̧ tuȩ́ yó̧póló, mené dia̧ sóró beteró beterapó. Téretei, mepaae ha̧le mo so whi̧paaeta, ti fo salené maaté du beterapó. Ti noatepae,
‘Take atima kelené kelaalotei, mo diriyóló koló faalomeipó.
Take atimané fo wosaalotei, bete mo diriyóló kisipa yaalomeipó,’ erapó.
11 I yale fo sale bete i ape. Kale o̧la wae keta, ti Kótóné fo wisipó. 12 Kale o̧la wae ke tu̧mó taae doropóló mupa, barape dorowóló dósu yóló nale kaaeta, mepaae whi̧ de Kótóné fo wisi wosóló, atimané hosaa tua̧mó mulatepatei, dowi Satan wóló, kale fo wisi tokó̧ sua du beterapó. Aita ha̧le mei, kale fo wisi wosóló kisipa tiratepa, Kótóné atima tao sao̧sóró du beterapó. 13 Téró, mepaae kane tómó dakere haemó taae derepele o̧la waeta, i ala dere kaaepó. Kótóné fo hȩkesetamo wisiyóló woseteretei, atimané tuȩ́ tua̧mó mulótimipó. Sawa sukamó kisipa tiki tiró bitu, woseté fu betaalotei, sekȩi ala wale be dȩmó hapale dée nukua dapó. 14 Kale dowi ne dolomó taae doropóló o̧la wae botokó̧ sóró honiyale kaaeta, i ape. Mepaae whi̧ de Kótóné fo wosólótei, tu̧mó furaalu, atima betere alamó doasi whaalia dere alakélé, tó tikiné felé yaaire alakélé, atimané kisipa tiki tua̧mó muló bitu, kale fo wisi botokó̧ sóró aluróló, du wisi oletimipó. 15 Tépatei, hae wisimó taae derepele o̧la waeta, i ala dere kaaepó. Mepaae so whi̧né kale fo wisi kisipa wisitamo wosóló keteréni, atimané hosaa tua̧mó mulóló eró tareteiné, o̧la wae kaae holóló, kale fo wisi du oletua dapó,” yalepó.
Mo whi̧ beta̧nékélé lamp sa̧ kinóló munanénipó yale fo
(Mak 4:21-25)
16 “So whi̧né lamp sa̧ dȩróló haené aleale nuku ao̧mó ó fitere kea ao̧mó kinóló munéni, so whi̧ feané koló̧póló dȩróló ha̧keamó mulótua dapó. 17 Ti so whi̧né kelao̧sóró mió hiróló muló betere ala fea take fopa ha̧keamó mulatepa, so whi̧ feané kelaalopó. 18 Téyaalopa, mió diaao̧ wosetere fo wisi mo wisiyóló sya fóló, erótóró tawae. Ti noatepae, mepaae so whi̧ dené Kótóné fo wisi mo bete mulapóló tao tapa, atétere so whi̧paae Talené tómó beleróló mo dekéró melaalopó. Mepaae so whi̧ dené wosale fo wisi ama kisipané tare nisi du betereteikélé Kótóné fasó saalopó,” yalepó.
Yesuné hamaró nomarapetamo wóló belamó daalopó yale fo
(Mat 12:46-50, Mak 3:31-35)
19 Téró etéyalepó. Yesuné ama hamaró nomarapetamo a̧ kelaai waletei, so whi̧ fea touraletikimó, a̧ daale felekepaae fenénipa, atima belamó kaae tawóló daae molepó. 20 Atépa, mepaae whi̧né a̧paae duraalu, “Naao haeró nonaaorapetamo ya̧ kelaai wóló belamó daae mulapó,” yalepó.
21 Ai fo depa, ama atimapaae duraalu, “Mepaae so whi̧ de Kótóné fo wosóló erótu betepa, ti ya̧lo haeró norapetamo ai ape,” yalepó.
Yesuné hali tikiró besȩ́ tikitamo foné sale fo
(Mat 8:23-27, Mak 4:35-41)
22 Téró me be dȩmó Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “I wȩi kȩla uté tȩró faalopa fiépe,” yalepó. Atétepa, atima nuku tua̧paae biti̧ holóló, tȩ felepó. 23 Atéró, atima nukutamo wȩi tómó fu bituraalu, a̧ nuku salemó toró mulóló, noke firepó. Atéró wȩi tómó fu betalemó, doakale besȩ́ tikiró wȩi asyatamo wale tikimó, nuku dolopaae wȩi bó̧ dorowóló fa̧aturaalu, wȩiné atima mo felekemó aluratapó, du betalepó.
24 Tétepa, ama yó matere whi̧rape fóló, a̧ turukuróló duraalu, “Doa whi̧-ó, mió wȩiné da̧ mo felekemó i aluratere ape,” yalepó.
Atétepa, a̧ turukó holóló kale besȩ́ tikiró wȩi asyatamopaae taalae yóló foné salemó, béyóló dono felepó. 25 Atéró, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Dia̧ kisipa tiki tiró bitini airapó,” yalepó.
Ai fo deremó atima witepa, sirayóló atimasisitei duraalu, “I sekȩ́néta, noa whi̧rópó. Wȩi asyaró besȩ́ tikitamokélé, a̧ ao̧mó bitu, ama dere fo mo beta̧ wosetapó,” yalepó.
Dowi kepe tepeyóló betale whi̧ wisirale fo
(Mat 8:28-34, Mak 5:1-20)
26 Atéró, atima ai Kaleli wȩi kȩla tȩyóló, Kadarin hae kwiamó sókó felepó. 27 Atéró, Yesu a̧ nuku taaróló hae tópaae taae felemó, ai be huluamó beta̧ dowi kepe tepeyóló betere whi̧ a̧tamo hokolaa yaai walepó. A̧ mo take bitiré woutei, kutikélé deréni, tiki ha̧le whi̧ dou tómótóró bitua yalepó. 28 Atéyale whi̧né Yesu daale kolóló, keterȩ́ yóló ama hó ao̧mó deraapisa fóló fió mulu fo fakeyóló duraalu, “Mo taoró betere Tale Kótóné Naalema-ó, ya̧lo ya̧paae dapa, naao ȩ momó kae susupurao̧se,” yalepó. 29 Ti noatepae, Yesuné kale dowi kepepaae duraalu, ai whi̧ tua̧mó beteretei taaróló sókó fae dere fomó yalepó. Ti a̧ta, take mepaae whi̧né sein képiné dokóló mulótua yaletei, kale dowi kepené a̧ whi̧ bitinire tikipaae fó̧póló, ho̧kó fatua yalepó.
30 Yesuné a̧paae woseturaalu, “Naao doi deé?” depa ama duraalu, “Ya̧lo doita Lisanipó,” yalepó. Ti noatepae, a̧ tua̧mó keperape mo ha̧le o̧la kaae woló, betó moleteinépó. 31 Téró, kale dowi keperape atima betere tiki taaróló, mo apaae derepale dolopaae ho̧kó derao̧se yóló momó du, momó du, yalepó.
32 Ai du sorokó mole ao̧mó hupurape kimimó daae mupa, dowi keperapené Yesupaae woseturaalu, “Da̧ ai hupurape tua̧paae biti̧ faai dapa, naao da̧paae fae yaaloé? depa, Yesuné wisirapa téyae,” yalepó. 33 Atétepa, kale dowi keperape kale whi̧ tua̧mó betaletei taaróló, kale hupurape tua̧paae tepeyóló biti̧ felepó. Tétepa, kale hupurape botokó fele tikimó wȩiné sa̧ane kulamó doropóló, wȩiné soroko̧ fóló, fea sisiraae felepó.
34 Atétepa, kale hupu kaae tare whi̧rape wituraalu botokó fóló, doasi be huluaró ipu berapetamopaae fóló atimané kelale ala deté kwȩyalepó. 35 Ai fo wosale so whi̧ feané noa ala yalerópóló kelaai felepó. Atéró, Yesu beteremó sókó felemó, dowi keperape tepeyóló betale whi̧tei tuȩ́ wisi muóló, mo whi̧ kaae kuti wisitamo betepa kilitu, atima wiyalepó. 36 Téró, mepaae ai ala depa, kelale so whi̧né ai wale so whi̧paae duraalu, “I whi̧ta, dowi keperape tepeyóló betale whi̧tei, mió a̧ wisiyóló mo sesȩre whi̧ kaae, ai beterapa kelae,” yalepó. 37 Téró, ai kale Kadarin hae kwiamó betó mole so whi̧ doasi wituraalu, Yesupaae atima taaróló fae yóló, sȩtu betalepó. Atétepa, a̧ faairaalu, wȩi nukupaae biti̧ holalepó.
38 Tétepa, dowi keperape tepeyóló betale whi̧né Yesupaae a̧kélé ya̧tamo fȩnére? yóló wosalepó. 39 Tétepa, Yesuné a̧ dotȩyaai duraalu, “Ya̧ ȩtamo faalomeipa, Kótóné ya̧paae erale ala yó melaai naao bepaae fesaae fae,” yalepó. Atétepa, kale whi̧ a̧ fóló, Yesuné a̧paae erale alarape ai be huluamó betó mole so whi̧ feapaae yó melaté kwȩyalepó.
Yesuné beta̧ senaaleró sotamo wisirale fo
(Mat 9:18-26, Mak 5:21-43)
40 Atéró, Yesu a̧ momó wȩi kȩla tȩyóló uté tȩró sókó fóló beteremó, a̧ wó̧póló kaae tawóló betó mole so whi̧ fea hȩkesetamo a̧ bopera̧le walepó. 41 Yesu atéró betepa, Kótóné fo wosetere be kaae tare whi̧ Jairus wóló, Yesu kelalemó, mo doasi whi̧pa, ama hó ao̧mó deraapisa fóló fió mulu, a̧paae mo miótóró ama bepaae faalopóló, wosetu betalepó. 42 Aita ha̧le mei, 12 ba fo kemere senaale mo beta̧tóró beteretei mo felekemó suka̧ai depa yalepó.
Téró, Yesu tu̧mó fu betepa, so whi̧ feané beteki̧ beteki̧ deté fu betalepó. 43 A̧ atéró sókó felemó, fa̧ke fu betepa 12 ba fo kemere so beta̧ walepó. Tétu betepatei, mo whi̧ beta̧nékélé ama ai kisi bete wisiraaire mo su̧nipó. 44 Atére so a̧ so whi̧ kuamó Yesuné sisóró kikiti sókó wóló, ama tómó deró betere kuti salemó olaa yaletamotóró, ama samea fu betaletei tikalepó.
45 Atétepa Yesuné atimapaae duraalu, “Ȩ né olaa yaleé?” yalepó. Téyalemó, ai so whi̧ feané atima meipó depa Pitané duraalu, “Doa whi̧-ó, so whi̧ feané ya̧ tȩ alu yóló ai daae mole ape,” yalepó.
46 Tétepa Yesuné duraalu, “Dia̧kó whi̧ beta̧né ȩ olaa yaletikimó, ya̧lo fotoko̧ sókó felepa, ȩ né olaa yaleé?” yalepó.
47 Téró, so whi̧né keletómó kale soné ama yale ala hiranénipa, a̧ Yesuné hó ao̧mó deraapisa fóló fió molepó. Atéru, ama kisi bete wisi yó̧póló kisipa mutu olaa yalemó, kisi bete mo hapale tétitóró wisiyalepo. 48 Téró, kale sopaae duraalu, “Ti senaale-ó, naao kisipa tiki tiraleteiné ya̧ ai wisiyalepa, hosaa muni deyóló dua fae,” yalepó.
49 Kale sotamo ai fo du betepatei, fo wosetere be kaae tare topo whi̧ Jairus-né ama be whi̧ wóló a̧paae duraalu, “Naao senaale mo ti ai suka̧le ape. Térapa, yó matere whi̧paae fo me kae ini taalae,” yalepó.
50 Ai dere fo wosóló, Yesuné kale whi̧ Jairus-paae duraalu, “Naao senaaleta wisiyaalopa, ya̧ fomoyóló whaaliani, kisipa tiki beta̧ tirae,” yalepó.
51 Atéró etéyalepó. A̧ kale fo wosetere be kaae tare topo whi̧ Jairus-né bemó sókó fóló duraalu, “Mepaae whi̧rape ȩtamo faai dapóló wao̧se. Pita, Jon, Jems, kale senaalené alimaró hamatamo beta̧ wó̧póló yae,” yalepó. 52 Atéró, sókó fóló kelalemó, kale senaale sukó̧ló mupa molóró fo tiki whaatamo du betepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ai senaaleta, sukuni noke firapa, diaao̧ fo tiki whaaró moló-utamo taalae,” yalepó.
53 Ai fo depa, atima mo so whi̧né kisipané i senaaleta, mo ti sukunapóló, a̧ do̧ nanalepó. 54 Tetepa, kale senaalené naasemó tao sóró duraalu, “Ti senaale-ó, ya̧ turukó holae,” yalepó. 55 Atétepa, ama kepe bete a̧ tua̧paae momó biti̧ wouraalu, mo hapale tétitóró turukó holóló daayalepó. Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Me o̧lakó nó̧póló melae,” yalepó. 56 Atétere ala kolóló, kale senaalené ama alimaró hamatamo hokomó sókó furaalu, sirayalepó. Tétepa, Yesuné atimaamopaae fo mulótu duraalu, “I ala yalepóló, mepaae so whi̧paae momókó yao̧se,” yalepó.