1 A̱ me se caꞌve̱e doj quiꞌya̱j canaán níꞌ si̱j israelitá, rá so̱ꞌ ga̱. Ne̱ a̱ me rasu̱u̱n quiri̱ꞌ níꞌ quiꞌya̱j yan ataꞌ níꞌ taꞌngaꞌ ga̱. 2 ꞌO̱ se vaa se uun ya̱ níꞌ si̱j israelitá ei. Dan me se asino cataj xnaꞌanj Diose̱ nu̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan xi̱i níꞌ ga̱a naá, ne̱ nucua̱j rá Diose̱ man níꞌ se vaa cu̱tumé sa̱ꞌ níꞌ se‑na̱na̱ soꞌ, ne̱ se̱ quiniꞌyón níꞌ man yoꞌ, rá Diose̱ a. 3-4 Taꞌa̱j tuviꞌ níꞌ ne cuchuma̱n rá ni̱ꞌyaj se‑na̱na̱ Diose̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ taj se ꞌyaj maꞌ. A̱ ꞌó güii se̱ quiniꞌyón Diose̱ nana̱ caꞌmii soꞌ rihaan níꞌ si̱j israelitá maꞌ. Nucua̱j rá níꞌ man soꞌ se vaa quiꞌya̱j soꞌ cunuda̱nj se vaa cataꞌ tuꞌva soꞌ, ne̱ dan me se caꞌve̱e se nana̱ ne̱ aꞌmii nu̱ꞌ yuvii̱, tza̱j ne̱ ya̱ vaa cunuda̱nj nana̱ caꞌmii Diose̱ ado̱nj. Danj Diose̱ taj se vaa sese cuno̱ yuvii̱ nana̱ aꞌmii Diose̱, ne̱ xca̱j yuvii̱ cuentá se vaa ya̱ aꞌmii soꞌ, ne̱ sese nano̱ꞌ nij yuvii̱ cacunꞌ xráá Diose̱, ne̱ a̱ ꞌó cacunꞌ se̱ nariꞌ yuvii̱ xráá Diose̱ maꞌ. Da̱nj aꞌmii danj Diose̱ cheꞌé maꞌa̱n Diose̱ na̱nj ado̱nj.

5 Vaa taꞌa̱j nij yuvii̱ cata̱j: “Me cheꞌé yuva̱a̱ Diose̱ man níꞌ ga̱a ꞌyaj níꞌ cacunꞌ ga̱. Nese tana̱nj sa̱ꞌ ꞌyaj níꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e xca̱j nii cuentá, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n nii se vaa níꞌ roꞌ, me síí chiꞌi̱i̱ ne̱ o̱rúnꞌ ra̱a̱ Diose̱ roꞌ, me síí sa̱ꞌ, cata̱j nii a”. Da̱nj cata̱j taꞌa̱j nij yuvii̱, 6 tza̱j ne̱ ne chiha̱nꞌ uxrá tuꞌva nij soꞌ da̱nj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se sa̱ꞌ uxrá vaa ꞌyaj Diose̱ axríj yuva̱a̱ Diose̱ man yuvii̱ tumé cacunꞌ, ne̱ dan me se no̱ xcúún Diose̱ caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún soꞌ quiꞌya̱j soꞌ sayuun man yuvii̱ quiꞌyaj cacunꞌ ado̱nj. 7 Ne̱ vaa taꞌa̱j nij yuvii̱ cata̱j uún a: “Sese aꞌmii ne̱ ꞌu̱nj, ne̱ sa̱ꞌ ꞌyáj, ga̱a ne̱ doj xca̱j nii cuentá se vaa Diose̱ me síí aꞌmii nana̱ ya̱ a. Sa̱ꞌ uxrá vaa Diose̱, cata̱j nii a. Yuvii̱ roꞌ, me síí aꞌmii ne̱, ne̱ o̱rúnꞌ Diose̱ me síí aꞌmii nana̱ ya̱, cata̱j nii a. Cheꞌé dan me taj cheꞌé cuta̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ xráj maꞌ”. Da̱nj aꞌmii uún taꞌa̱j nij yuvii̱, 8 ne̱ taj uún nij soꞌ, ne̱: “Sa̱ꞌ doj quiꞌya̱j ndoꞌo níꞌ cacunꞌ, ga̱a ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ Diose̱ doj, quiꞌya̱j níꞌ á”, taj uún nij yuvii̱ a. Ne̱ aꞌmii nij soꞌ nana̱ nij cheꞌé núj, ne̱ taj nij soꞌ se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nana̱ aꞌmii núj ga̱ nana̱ aꞌmii nij soꞌ, taj nij soꞌ, aꞌmii ne̱ nij soꞌ a. Veꞌé uxrá quiꞌya̱j Diose̱, sese quiꞌya̱j Diose̱ sayuun man nij síí ne̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj.

9 Me nana̱ caꞌmi̱i̱ níꞌ cheꞌé níꞌ si̱j israelitá ga̱. Sa̱ꞌ doj vaa níꞌ rihaan nij yuvii̱ yaníj naꞌ. Taj maꞌ. Ma̱a̱n se a̱j cataj ꞌu̱nj se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa se quij quiꞌyaj níꞌ si̱j israelitá ga̱ se quij quiꞌyaj nij yuvii̱ yaníj, ne̱ cunuda̱nj níꞌ tumé cacunꞌ a. 10 Ase vaa nana̱ taj ꞌu̱nj roꞌ, da̱nj vaa nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ a. Taj yoꞌ: “Taj yan vaj a̱ yoꞌó yuvii̱ sa̱ꞌ maꞌ. 11 A̱ ꞌó yuvii̱ ne neꞌen da̱j vaa Diose̱ maꞌ. A̱ ꞌó yuvii̱ ne tucuꞌyón da̱j vaa Diose̱ maꞌ. 12 Tanáj cunuda̱nj yuvii̱ se‑tucua̱nj Diose̱, ne̱ taj se gúnꞌ man nij yuvii̱ a̱ maꞌ. A̱ ꞌó yuvii̱ ne ꞌyaj se sa̱ꞌ maꞌ. 13 Ase vaa riꞌyuj nee̱ man xnangá na̱j rihaan santó roꞌ, da̱nj vaa riꞌyuj nana̱ aꞌmii nij síí tumé cacunꞌ yoꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se nana̱ tihaꞌ yuꞌunj aꞌmii nij soꞌ, ne̱ dan me se ase vaa na xna̱j ma̱n tuꞌva xcuáá roꞌ, da̱nj vaa nana̱ tuꞌva nij soꞌ, ne̱ ꞌyaj chiꞌi̱i̱ nij soꞌ man nimán yuvii̱ ado̱nj. 14 Dan me se ina̱nj aꞌmii chre̱e nij soꞌ cheꞌé tuviꞌ nij soꞌ a. 15 Chéé nda̱a unánj nij soꞌ ga̱ tacóó nij soꞌ, cheꞌé rej ticavi̱ꞌ nij soꞌ tuviꞌ nij soꞌ a. 16 Doj a̱ ráꞌ va̱j nij soꞌ ꞌyaj nij soꞌ sayuun a. 17 Doj a̱ ráꞌ va̱j nij soꞌ, ne̱ unuꞌ nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ a. Ne̱ a̱ ꞌó tucuáán sa̱ꞌ ne neꞌen nij soꞌ ni̱caj nij soꞌ maꞌ. 18 Ne chuꞌviꞌ nij soꞌ quiꞌya̱j Diose̱ sayuun man nij soꞌ maꞌ”. Da̱nj vaa taj danj Diose̱ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱ na̱nj ado̱nj.

19 Dan me se yuvii̱ noco̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés me níꞌ si̱j israelitá, ne̱ dan me se neꞌen níꞌ se vaa nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ roꞌ, taj xnaꞌanj rihaan níꞌ da̱j vaa maꞌa̱n níꞌ a. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ gu̱un naꞌa̱j níꞌ ga̱ yoꞌó nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ queneꞌe̱n cunuda̱nj níꞌ se vaa vaa cheꞌé quiꞌya̱j Diose̱ sayuun man níꞌ na̱nj ado̱nj. 20 ꞌO̱ se taj a̱ yoꞌó yuvii̱ ne quisi̱j quiꞌya̱j nu̱ꞌ nda̱a vaa taj se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ cheꞌé dan taj se ꞌyáꞌ cunu̱u sa̱ꞌ a̱ doj yuvii̱ rihaan Diose̱ quiꞌya̱j tucuáán yoꞌ a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se nariꞌ yuvii̱ se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ xcaj yuvii̱ cuentá se vaa ya̱ ya̱ si̱j tumé cacunꞌ me maꞌa̱n nij yuvii̱ rihaan Diose̱ ei.

21 Ne̱ ya̱j me se tihaa̱n Diose̱ rihaan yuvii̱ da̱j quiꞌya̱j soꞌ ne̱ tinavi̱j soꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ a. Dan me se se̱ cunuu sa̱ꞌ yuvii̱ quiꞌya̱j ina̱nj nana̱ caꞌmii Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Moisés maꞌ. ꞌO̱ se cataj danj Diose̱ cataj nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá cataj se vaa 22 cuchuma̱n rá yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ Jesucristó, ga̱a ne̱ tinavi̱j Diose̱ cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱, ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nij yuvii̱ rihaan Diose̱ a. Taj a̱ ꞌó yuvii̱ ino̱ vaa rihaan Diose̱ maꞌ. 23 ꞌO̱ se cunuda̱nj yuvii̱ tumé cacunꞌ na̱nj ado̱nj. Ne quisi̱j uxrá nij yuvii̱ cunu̱u sa̱ꞌ ina̱nj nij yuvii̱ nda̱a vaa Diose̱ a̱ maꞌ. 24 ꞌO̱ se ma̱a̱n cheꞌé rej cunuu ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man cunuda̱nj yuvii̱ ne̱ quiꞌyaj maꞌa̱n Diose̱ se lu̱j cheꞌé nij yuvii̱ me caꞌvee tinavij Diose̱ cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ ado̱nj. Dan me se caꞌnéé Diose̱ man Jesucristó rihaan chumii̱, cheꞌé rej caꞌne̱e̱ soꞌ cacunꞌ xráá nij síí amán rá niꞌya̱j man soꞌ, 25 ne̱ dan me se caꞌnéé Diose̱ man Jesucristó nayo̱n Jesucristó rihaan yuvii̱ tumé cacunꞌ, ne̱ cuchuma̱n rá nij síí tumé cacunꞌ se vaa caviꞌ Jesucristó cheꞌé nij soꞌ, ne̱ quinani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun na̱nj ado̱nj. Dan me se neꞌen níꞌ se vaa tinavij Diose̱ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ xcaj níꞌ cuentá se vaa vaa nica̱ rá Diose̱ ga̱a tinavij Diose̱ cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ cane ga̱a naá a. Yuvii̱ cane ga̱a naá roꞌ, ne quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ maꞌ. 26 Ma̱a̱n se caráj xꞌnaa Diose̱, ne̱ naꞌvi̱j Diose̱ nda̱a se caviꞌ Jesucristó, ga̱a ne̱ quinavij cacunꞌ cheꞌé nij síí cane ga̱a naá síí amán rá niꞌya̱j man Diose̱ a. Ne̱ xcaj uún níꞌ cuentá se vaa vaa nica̱ rá Diose̱ ga̱a aꞌneꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ ya̱nj rihaan chumii̱ cuano̱ a. Dan me se nica̱ vaa rá Diose̱, ne̱ uun nucua̱j Diose̱ tinavi̱j soꞌ cacunꞌ tumé cunuda̱nj níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ga̱a ne̱ gu̱un níꞌ síí sa̱ꞌ rihaan Diose̱ ado̱nj.

27 Se‑tucua̱nj Moisés me se taj se ꞌyaj tucuáán yoꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé yuvii̱ maꞌ. Dan me se nuveé cheꞌe̱ suun sa̱ꞌ quiꞌyaj suun níꞌ me navij cacunꞌ xráá níꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se cheꞌé se amán rá níꞌ neꞌen níꞌ Jesucristó, cheꞌé dan navij cacunꞌ tumé níꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan se̱ guun cata̱j níꞌ ma̱a̱n cheꞌé se cuno níꞌ nu̱ꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan Moisés, cheꞌé dan guun níꞌ síí sa̱ꞌ maꞌ. Se̱ caꞌmii níꞌ da̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj cheꞌé Jesucristó me quinanii níꞌ rihaan sayuun na̱nj ado̱nj. 28 Dan me se cuchuma̱n rá yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ man Jesucristó, ne̱ quinavi̱j cacunꞌ xráá yuvii̱ yoꞌ a. Taj se ꞌyaj ase caꞌvee daj a̱ se lu̱j quiꞌyaj nij yuvii̱ maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj cheꞌé Jesucristó navij cacunꞌ xráá yuvii̱ na̱nj ado̱nj. Dan me nana̱ guun ya̱ rá níꞌ cuno níꞌ ado̱nj. 29 Ne̱ nuveé se‑Dio̱se̱ ina̱nj níꞌ si̱j israelitá me Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se se‑Dio̱se̱ taranꞌ nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ me Diose̱ na̱nj ado̱nj. 30 O̱rúnꞌ Diose̱ nicunꞌ, ne̱ sese cuchuma̱n rá nij yuvii̱ israelitá ni̱ꞌyaj nij yuvii̱ Diose̱, ne̱ cata̱j Diose̱ se vaa sa̱ꞌ quiꞌyaj nij soꞌ, ne̱ sese cuchuma̱n rá yuvii̱ yaníj ni̱ꞌyaj nij soꞌ Diose̱, ne̱ cata̱j uún Diose̱ se vaa sa̱ꞌ quiꞌyaj nij soꞌ uún na̱nj ado̱nj.

31 Dan me se a̱j cataj núj se vaa taj se gúnꞌ man nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ ga̱a naá, rá soj naꞌ. Daj chiha̱a̱ míj se̱ guun da̱nj rá soj maꞌ. Vaa se gúnꞌ man yoꞌ ei. Vaa cheꞌé ndoꞌo cuchruj Moisés tucuáán caꞌmii Diose̱ cheꞌé níꞌ ei. Ina̱nj da̱nj aꞌmii núj na̱nj ado̱nj.