1  Eᵽárisie yay guune búoh Yésu nabajebaj ulagora iki faŋ Saaŋ Batis, ban nábatiseeilbatise. 2 (Ban ni maagen mamu, let Yésu faŋaol náh’ábatise, bare til ulagorol.) 3 No Yésu aun me dáuru, náᵽur mof mamu maa Yúde ajow mbaa Gálile. 4 Ban balama aĉih bo Gálile, naate amundum asat mof mamu mo guvoge me Samari.

5 Najow ak’aĉih ñer n’ésuh yay yo guvoge me Siĉar, dó Samari, lof galah gagu go Sakob asen me áᵽurol Susef. 6 Eháᵽa yay yaa Sakob dó yom. Yésu nemme bújaor babu bukanolkan nayoh, nak’anamo galam éhaᵽa yay. Maageima ñer tufunah. 7-8 Tinah tautu, ulagorol bakaer n’ésuh yay funnom mitiñay.

Ñer ni baj anaare ace ala Samari ákail gáij. Yésu naagol : « Ujíom mal irem. » 9 Aare ahu naagol : « Bu aw aamme Asúif újue urorenom marem, ínje an ala Samari ? » (Nalob mee mata Esúif yay gubajut garobo gánogan ni bugaa Samari.) 10 Yésu naagol : « Uffasen me gáji Aláemit, ni ᵽoᵽ an ahu aagei me újiol mal arem, aw ᵽan úcinenol bi marem, ban ᵽan aseneni mal maa buroŋ. »

11 Naagol : « Alínom, uogenut wáfowaf waa gáij, ban éhaᵽa yay ésikisiki. Ñer bay ᵽan úŋarul mal maumu maa buroŋ ? 12 Nufafaŋ ᵽiaŋ ᵽayóli afan Sakob, asenóli me éhaᵽa yauye, ban aĉila faŋaol, guñolol ni sukoreol gurem dó ? » 13 Yésu naagol : « Anóan areme mal maumu, marem ᵽan mubbañ mujogol ; 14 bare an ajae me erem mal mamu mo ínje ijae me esenol, mati marem múmus mubbañ mujogol : mal mamu mo nijaol me esen ᵽan múbaho n’aĉila ébula mal dó buroŋ bábaerit bujae éᵽurul. »

15 Ñer aare ahu naagol : « Alínom, usenom mal maumu, tima marem jambi mubbañ mujogom, mamu mat’ibbañ íkail tale gáij. » 16 Naagol : « Ujow, úk’úvogul áini, uban núbbañul bi tale. » 17 Aare ahu naagol : « Ibajut ánaine. » Ñer Yésu naagol : « Nulobe jon min uoh me ubajut ánaine : 18 wáine gono futoh nubajene, ban áine ahu o jurobo me maer alet áini. Maagen nulobe. »

19 Ñer aare ahu naagol : « Alínom, nijuge búoh aw aboñer nom. 20 Sipayóli gufan ni firijaŋ faufe gumigelete Aláemit ; bare buru Esúif yay juoge tiñ talu to Aláemit aat me amigeleti, utu Yérusalem. » 21 Yésu naagol : « Uínen firimom : tinah talu utu n’éjoul, no mati níme ter ni firijaŋ faufe, ter Yérusalem jijae emigelet Ᵽaaya Aláemit. 22 Buru bugaa Samari jimigeletemigelet Aláemit m’baffasutol ; bare wóli Esúif yay jimigeleteolmigelet ban jiffasol, mata aᵽagena ahu ni Esúif yay náᵽullo. 23 Bare tinah talu utu n’éjoul, ban to tuomme ute to nuomal maa ni to, no umigeletaaw bugaa maagen gujae me emigelet Ᵽaaya ni garamben dó gaa Biinumol ni ᵽoᵽ ni maagen : umigeleta ti bugaubugi Ᵽaaya aliᵽe mee. 24 Aláemit Biinum nam, ban gamigeleteol me guote gumigeletol ni garamben dó gaa Biinumol ni ᵽoᵽ ni maagen. » 25 Aare ahu naagol : « Niffase búoh An ahu o Aláemit aĉob me, o guvoge me Kirista, ᵽan ájoul. No najae me éjoul, ᵽan áᵽajuloli dáuru ᵽe. » 26 Yésu naagol : « Injé iomme aĉila, ínje alobe maa n’aw. »

27 No ñer ulagora Yésu n’guĉigul, ban n’gujahali min aamme n’galolobor n’anaare. Bare ánoan ni bugo akañenut arorenol wa naŋese n’aare ahu, ter wa uĉile náni n’elob ni o. 28 Aare ahu ñer nahato jifinol min ajow bi n’ésuh yay ak’aah bugala yo : 29 « Jújoul ᵽaa jujugom áine ahume alobom maa wo nikan me ᵽe ! Let ᵽiaŋ aĉila aamme Kirista ahu ? » 30 Ñer n’gúᵽurul n’ésuh yay gújoul bi etoh Yésu to naamme.

31 Ni tinah tautu, ulagora Yésu n’gulaol guogol : « Afanóli, utiñ. » 32 Bare o naagil : « Nibaje bi fitiñ mitiñ mo buru jiffasut. » 33 Ñer ulagorol nihi guogoro : « Babaj ᵽiaŋ ace aŋallol waf waa fitiñ ? » 34 Naagil : « Mitiñ mamu múmbam mo muomme ekan wo aboñulom me amaŋ me, ni efaben mamu burokol bo nahat me ni gañen gúmbam. 35 Leti nihi juoh : “Tale gueñ gubbagir min eᵽit eĉigul” ? Bare ínje niegul : Juluj joon ulah waw ; emano yay eale, enah eᵽit bare ! 36 An ahu aamme n’eᵽit galagol nafaene ayab bacamol, ban ᵽoᵽ umu n’eomen bahager bi ni buroŋ bábaerit, mamu aaña ahu ni aᵽila ahu ᵽan gúsumaet ni manur. 37 Firim faufe faa maagen fom : Ahu ᵽan aañ, ahuo naᵽit. 38 Niboñulboñ eᵽit ni galah dó jurokut ; guce gurok ró, mbiban buru n’jitiñ ejenil. »

39 Bugaa Samari gammeŋe gaĉin dó me n’ésuh yauyu n’gúinen ni Yésu mala firim fo aare ahu alobe aah : « Nalobom wo nikan me ᵽe. » 40 Yo eĉil me no bugaa Samari gujoulo me bi to ni Yésu, n’gulaol anamo to ni bugo ; min ñer akan to gunah gúuba. 41 Gáinen me n’gufaŋ ñer n’gummeŋe mala wo aĉila faŋaol Yésu alobe me, 42 ban nihi guoh aare ahu : « Maer ñer let bagitener babu bíya bare biĉileóli n’jíinen, bare mala min wóli faŋaóli juuttenol me. Jiffase búoh maagen mamu aĉila aamme aᵽagena ahu ala mof. »

43 No gunah gagu gaamme gúuba gúgat me, Yésu náᵽur to ajow mbaa mof mamu maa Gálile. 44 O faŋaol nagitengiten gaa búoh aboñer ndi gúkanumol ni mof mamu dó nabugi me. 45 No naĉih me Gálile, bugala ró n’gualenol wári mata bugo may ni gaggan gagu gaa Paak bo Yérusalem gukaene, ban gujujuh wo nakan bo me ᵽe.

46 Ñer Yésu nabbañ bi n’ésuh yay yo guvoge me Kana dó ni mof mamu maa Gálile, bo námus me ábahen mal bíñu. Ni baj bo an ámah aroke bi n’ávi ahu áᵽullo n’ésuh yay yaa Kaᵽerinaum o áᵽurol ásote. 47 No naun me búoh Yésu náᵽullo Yúde bi Gálile, najow ak’atogol nalaol aboket ajow ak’asen gahoy áᵽurol ásomut me butum eĉet. 48 Yésu naagol : « Buru til, jujugut me waf wajureruti, mati júmus jíinen ? » 49 Aíne ahu naagol : « Afanom, újoul balama añolom aĉet. » 50 Ñer Yésu naagol : « Ujow, añoli ᵽan aroŋ. » Aíne ahu náinen firim Yésu min ñer akay. 51 O n’ebbañ yay, naemor ni urokaol n’guogol añolol nahoe. 52 Narorenil tinah tay añolol áhoyum mee ; n’guogol : « Figen, tinah bajuer étigo, no bújusa babu búᵽure ni o. » 53 Ñer áine ahu nátallo búoh tinah tautu faŋ Yésu aagol me áᵽurol narondoŋ. Ban náinen ni o, aĉila ni bugaa yaŋol ᵽooil.

54 Waf wauwu wo uomme ñer bigitenum Yésu búutten bo nakan me búsol ebbañulol Yúde bi Gálile.